„Fábián Gáspár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jav. |
→Munkássága: szerk |
||
8. sor:
Középület-építő tevékenységének legjelentősebb alkotása a [[Szent Margit Leánygimnázium a budapesti Villányi úton (1929-1930). Az alagsor felett négy szintű magas épület a két szélén előrelépő tömbökkel erősen tagolt. A kompozíciónak további hangsúlyt ad az öttengelyes bejárati rizalit, melyet elszélesedő oromzat zár le. Mögötte jelenik meg az épület középpontját koronázó, oszlopos, kör alapú és kupolával fedett tetőfelépítmény. A díszterem a neobarokk téralkotás jellemző példája: a térarányok a középület tartószerkezeti rendszeréhez igazodnak, a fal- és mennyezetfelületet borító díszítések, a boltozatok és az ablakzáradékok a történeti kort idézik.
Fábián Gáspár a
Fábián Gáspár további jelentős egyházi megrendelésekhez is jutott. Így ő tervezte a ''székesfehérvári belvárosi egykori zárdaiskolát'', ahol az egymáshoz tompa szögben álló épületszárnyak találkozásánál, a forgalmas utcasarok tehermentesítésére, térhomorlatot vájt a bejáratnál, amely a felette levő attikával együtt díszes neobarokk architektúrát képez.
14. sor:
Egyszerűbb neobarokk építészeti megjelenést tükröz a székesfehérvári ''zárdaépület''. Kétszintes neobarokk épület a ''ceglédi zárda'' is. Budapesten az ''Istenhegyi úton épült fiúnevelő intézet''. A ''székesfehérvári leánygimnázium'' épülete hegyes szögű, utcákkal határolt telekre épült. A monumentális épület neobarokk.
Fábián Gáspár életművében több olyan templommal is találkozunk, melyek középkori formákat idéznek: ''a balatonfüredi, kőből épült, kéttornyú templom'', a ''pécsi Pius-templom'' (tervpályázat: 1916), a ''badacsonytomaji plébániatemplom'', majd három fővárosi templom (az ''Üllői úton -1929 -, az egykori Haller téren és a Szondy utcában 1931)'' neoromán formakincs felhasználásával épültek. Neoromán stílusban tervezte a ''pécsi Szent Mór Kollégiumot (1928)'' is.
Fábián Gáspár profán alkotásai közé tartoznak a ''szekszárdi és a nyíregyházi kórházak'', néhány budai villa és a ''budapest-angyalföldi elmegyógyintézetet''. Kiválik ezek közül a szekszárdi kórház. A pavilonrendszerű együttes főépülete lejtős terepen két egymás mögé helyezett és nyitott lépcsős építménnyel összekötött, tiszta alaprajzú és tömegében is tetszetős alkotás.
| |||