„II. Károly braunschweig–wolfenbütteli fejedelem” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
folyt.köv
 
aNincs szerkesztési összefoglaló
23. sor:
A francia forradalom kitörése után a porosz-osztrák sereg fővezérévé tették és ebben minőségében bocsátotta ki a francia emigránsok sürgetésére 1792. július 25-én azt a híres kiáltványt, melyben a párizsi köztársasági érzelmű ellenzéket s különösen a [[jakobinusok]]at halállal, Párizs városát teljes lerombolással fenyegette. (Koblenzi kiáltvány) Ezzel a fenyegetéssel egyébként [[XVI. Lajos]] király ügyének csak ártott.
 
A csatatéren kezdetben szerencse kísérte és [[Longwy]]t is elfoglalta és [[Verdun]]t; de azután [[Charles François Dumouriez|Dumouriez]] ellen a sikertelen [[Valmy-i csata|valmyi ágyuzás]] után semmi eredményt sem volt képes felmutatni ezek után fegyverszünetet kötött s visszavonult (szeptember 1020.). Ezután is harcolt a franciák ellen és [[Mainz]]ot foglalta tőlük vissza, sőt [[Kaiserslauterni csata|Kaiserslautern]] mellett le is győzte őket, de a sikereket túlságos óvatossága és pedanteriája miatt nem aknázta ki, így 1794-ben tisztségéről lemondott.
 
Évek múlva, 1806-ban a porosz király az idős herceget még egyszer a hadsereg élére állította, ami szerencsétlen választásnak bizonyult. A herceg a [[Jénai csata|jéna-auerstädti csatában]] megsebesült és szemevilágát elvesztette, mire Braunschweigbe vitette magát, ahonnan azonban a franciák nemsokára elűzték.