„Guanó” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a A Szardínia lapra mutató hivatkozást egyértelműsítettem Szardínia (Olaszország) lapra a Látszer segítségével
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: sr:Гвано; kozmetikai változtatások
1. sor:
A '''guanó''' (a [[Spanyol nyelv|spanyol]] ''guano'' {{IPA|[ˈgwano]}} szóból, melynek végső forrása a [[Kecsua nyelv|kecsua]] ''wanu'' ’trágya’) [[műtrágya]]ként alkalmazott, magas [[foszfor]]- és [[nitrogén]]tartalmú [[madár]]- vagy [[denevér]]ürülék, a [[foszfátos üledékek]] közé tartozik.[http://www.asko.uni-miskolc.hu/~askmf/hpage/segedlet/genetika/genmin3.html] [[József Attila]] versében egy érdekes költői képben is szerepel: „A város peremén, ahol élek, beomló alkonyokon, mint pici denevérek, puha szárnyakon száll a korom, s lerakódik, mint a guanó, keményen, vastagon.”[http://szepi.hu/irodalom/vers/jozsef/ja_1933.html]
 
== Hasznosítása ==
A 19.század végi lexikon szerint:''7-10% nitrogént és 2-4% foszforsavat szokott tartalmazni. Trágyázási célokra nagyon alkalmas, termésfokozó hatása azonban nem áll arányban nitrogéntartalmával, mivel utóbbinak rendszerint fele oldhatatlan alakban, mint khitin van meg. Nagyobb mennyiségben [[Szardínia (Olaszország)|SzardiniáSzardiniából]]ból, [[Egyiptom]]ból s [[Mexikó]]ból hozzák be, de több hazai barlangban ([[Aggtelek]], [[Esztergom]], [[Orsova]] mellett) is előfordul''.
 
Egy élelmes gyógyszerész a 19.században megpróbálta forgalmazni a denevérguanót: Nagysolymosi Koncz Ármin székelyudvarhelyi gyógyszerész is megpróbált értékesíteni [[1879]]-ben német nyelvű körleveleket küldött szét [[Bécs]]be és mindenfelé. A megrendelések egymást érték. Tetemes mennyiséget szállított el postacsomagokban. A denevér guanó valóságos kiviteli árucikké vált az agilis gyógyszerész propagandája nyomán. Azonban az irigység, kapzsiság annyira erőt vett a székely atyafiakon, hogy a „drága szert” még postacsomagokban sem lehetett elküldeni, úgy felborsolták a behozatal költségét. Nagysolymosi Koncz Ármin kénytelen volt a denevér guanó üzlettel felhagyni, habár az, mint szobanövény – és virágtrágya, értékesnek bizonyult a virágkertészetekben.
10. sor:
Napjainkban [[Brazília]] délkeleti részén azzal kísérleteznek, hogy bioenergiát állítsanak elő madarak ürülékéből, amivel a térség iparát kívánják fejleszteni. [http://rockhalo.hu/123/cikk/202949/]. [[Németország]] Szász-Anhalt tartományában egy biogáz-berendezés olyan energiát állít elő, amely 70%-ban tyúkpiszokból készül.[http://www.zoldtech.hu/cikkek/20080102-guano]
 
== Veszélyei ==
* ''allergén hatás''
A [[galamb]]ok elszaporodása miatt a városokban a guanó főleg ott, ahol nem éri csapadék, porrá válhat. A galambfekáliával, tollal szennyezett por [[allergén]]ként szerepelhet.
17. sor:
A [[tengeri madarak]], melyek az [[óceán]]ból táplálkoznak, ám visszatérnek a szárazra, nemcsak táplálékot hoznak vissza, hanem szennyezőanyagokat is. Ezen vegyszerek felhalmozódnak szervezetükben, majd guanó formájában kiürülnek. Az úgynevezett biotranszport egy alábecsült folyamat volt eddig, amire már oda kell figyelni. A tengeri madarak nemcsak DDT-t, hanem [[higany]]t is szállítanak a sarkvidékre.[http://www.karpatinfo.net/article20112.html]
 
== Felhasznált irodalom ==
{{Pallas}}
 
{{csonk-biológia}}
[[Kategória:Biológiai eredetű alapanyagok]]
 
{{Link FA|he}}
 
[[en:Guano]]
31 ⟶ 33 sor:
[[da:Guano]]
[[de:Guano]]
[[et:Guaano]]
[[el:Γκουανό]]
[[es:Guano]]
[[eo:Guano]]
[[es:Guano]]
[[et:Guaano]]
[[fa:گوانو]]
[[fi:Guano]]
[[fr:Guano]]
[[gl:Guano]]
[[kohe:구아노גואנו]]
[[id:Guano]]
[[it:Guano]]
[[heja:גואנוグアノ]]
[[ko:구아노]]
[[lt:Guanas]]
[[nl:Guano]]
[[ja:グアノ]]
[[no:Guano]]
[[nn:Guano]]
[[no:Guano]]
[[pl:Guano]]
[[pt:Guano]]
52 ⟶ 55 sor:
[[ru:Гуано]]
[[simple:Guano]]
[[sr:Гвано]]
[[su:Guano]]
[[fi:Guano]]
[[sv:Guano]]
[[tr:Guano]]
[[uk:Гуано]]{{Link FA|he}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Guanó