„Nagyobbik Hippiasz (dialógus)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TXiKiBoT (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: eu:Hipias Handia
Tucana (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
28. sor:
Szókratész a következő ötlettel állt elő: a szép emberek, a díszes kelme, a festmények a szobrok látványa, a szép történetek és a zene hallgatása kellemes érzést vált ki belőlünk. Ezért nevezzük ezeket szépnek. Hippiasz beleegyezését adta. Ezek közül azonban kivételt képeznek a törvények és a foglalatosságok.
 
kellKell legyen az emberekben egy közös jellemző, amely mintmind a látásban, mintmind a hallásban is megvan együttvéve és külön-külön is. Azaz ha ketten együtt rendelkeznek egy olyan tulajdonsággal, amellyel külön-külön nem rendelkeznek, akkor nem attól szépek. Hippiasz ellenérve: ha ketten együtt igazságosak vagyunk akkor lehetetlen, hogy külön-külön ne legyünk azok. Szókratész a következőt válaszolja: külön-külön egyek vagyunk, azaz számunk páratlan. Együtt pedig párosak vagyunk. A látásból és a hallásból fakadó nekérzeteknek együtt megvan az a tulajdonságuk, hogy látásból és hallásból is fakadnak, ám külön-külön nincs meg. A definíció tehát érvénytelen.
 
==== Hetedik definicíódefiníció: a jóravaló élvezet a szép<ref>303 d 11 – 304 a 3</ref> ====
A látásból és a hallásból fakadó élvezet a legnemesebb, így minden ilyen élvezet jóravaló. Következésképpen a jóravaló élvezet az szép. Azonban ez a meghatározás az ötödik meghatározás átfogalmazott alakjának a parafrázisa, így cáfolható, mint amaz.