A Török család 1618-ban halt ki, s Török István birtokai nővérére bedeghi Nyáry Pál nejére, Török Krisztinára szállt. Ő később EszterházyEsterházy Miklóshoz ment férjhez. Így került Ság az EszterházyEsterházy család grófi ágának tulajdonába. A Pannonhalmi Apátság többször is megpróbálta a birtokot visszaszerezni, de ez soha nem sikerült. Így az 1945-ös földosztásig az Eszterházyak csákvári ága maradt a tulajdonosa. A falut a hódoltság időszakában többször elpusztították. 1664-ben, majd 1690-ben Iványos Miklós próbálkozott újra a jobbágyok megtelepítésével. 1704-ben Rákóczi Ferenc hadai tartózkodtak Győr vármegyében, s az ekkor folyó csatározások miatt pusztult el Ság újra, s eredeti helyén már nem is épült újjá. A pusztult település emlékére az ún. Faluhely emlékeztet. Az 1785-ös népszámláláskor a különböző Ság nevű falurészekben 948 lakost írtak össze 208 házban. 1809-ben a franciák járnak Ságon, s állítólag a jobbágyokkal együtt versenyt pusztítják az uraság birtokát
1818. március 3-án a sági Losontzi-féle szőlők megújítására köt szerződést EszterházyEsterházy Miklós földesúr. 1891-ben alakult meg a községi tűzoltó egyesület, s 1945-ig Hitelszövetkezet is működött a faluban. A település a Győr előnevet 1908-ban kapta. A községháza 1925-ben épült. Állami iskoláját 1911-ben avatták fel.
A szovjet csapatok 1945. március 27-én vonultak be a faluba. A tanács tagjait 1950. október 22-én választották meg, 31 főt. A végrehajtó bizottság 7 tagból állt. 1972-ben létrehozták Töltéstava székhellyel Töltéstava-Győrság Községi Közös Tanácsot. 1989. december 31-ével lett ismét önálló tanácsú község, s 1990-től saját önkormányzattal rendelkezik.
