„Geiserich vandál király” változatai közötti eltérés

'''Geiserik''' vagy '''Geiserich''' ([[389]]? – [[477]]. [[január 25.]]) a [[vandálok]] és [[alánok]] [[vandál királyok listája|királya]] volt ([[428]] – haláláig). Politikailag jelentős birodalommá tette a vandál királyságot, az észak-afrikai [[Karthágó]]val, mint fővárossal, ami halála után néhány évtized alatt elenyészett. Róma [[455]]-ös kifosztása miatt terjesztette el az utókor a ''vandál pusztítás'' fogalmát, ami valójában nem volt pusztítás, hanem csak kifosztás.

 

 

[[Godigisel]] király törvénytelen fiaként született valószínűleg a [[Balaton]] közelében. Apja halálakor [[406]] – a [[vandálok]] a [[hunok]] elől nyugat felé vonulva ekkor keltek át a [[Rajna|Rajnán]] – féltestvére, [[Gunderik]] lett a király, de Geiserik volt a királyság második legbefolyásosabb embere. A vandálok ezután az [[alánok]]kal és [[szvévek]]kel együtt [[Gallia|Galliába]], majd [[409]]-ben átkelve a [[Pireneusok]]on [[Hispánia|Hispániába]] is benyomultak. Ekkoriban vették fel az [[arianizmus|ariánus kereszténységet]]. Eleinte Hispánia északnyugati részén éltek, de [[428]]-ban a szvévek és rómaiak közötti ellenségeskedés miatt a vandálok és alánok délre vonultak, ahol [[Andalúzia]] ma is őrzi nevüket. A szvévek maradtak északnyugaton, a mai [[Galicia]] területén, ahol a [[Szvév Királyság]]ot a [[nyugati gótok]] döntik majd meg [[585]]-ben. [[428]]-ban Andalúziában meghalt Gunderik király és Geiserik lett a vandálok uralkodója.

 

 

[[429]]-ben [[Africa provincia]] helytartója, [[Bonifacius]] hívására népével átkelt Észak-Afrikába, ahol ostrom alá vette a provincia városait. [[Hippo Regius]] ostroma idején halt meg annak püspöke, [[Szent Ágoston]]. Geiserik [[431]]-ben 18 hónapi ostrom után vette a várost, ami [[439]]-ig fővárosa volt. [[432]]-ben [[III. Valentinianus]] is elsimerte királyságát azon a területen, amit elfoglalt. [[439]]-ben sikerült lényegében harc nélkül elfoglalnia [[Karthágót]], ami ezentúl fővárosa lett. A vandál-alán az [[arianizmus]] követője volt, Karthágó katolikus-ortodox püspökének [[Neapolis]]ba kellett mennie száműzetésbe, de egyébként Geiserik szabad vallásgyakorlást engedett a római köznépnek. A flotta segítségével hamarosan elfoglalta [[Szicília|Szicíliát]], [[Korzika|Korzikát]], [[Szardínia (Olaszország)|Szardíniát]] és a [[Baleárok]]at, s [[Róma]] hatalmát fenyegető birodalommá tette a [[Vandál Királyság]]ot. A következő három évtizedben Geiserik és katonái a [[Mediterráneum]] kalózai és fosztogatói lettek.

[[468]]-ban a [[Kelet-római Birodalom]] flottát küldött ellene, hogy elfoglalja Karthágót, de a vandál flottának sikerült a támadást visszavernie. Ezután a vandálok megpróbálták elfoglalni a [[Peloponnészosz]]t, de súlyos veszteségeik miatt vissza kellett vonulniuk. [[474]]-ben Geiserik békét kötött a keletrómaiakkal és kb. 88 évesen halt meg [[477]]-ben. Halála után fia, [[Hunerik]] követte a trónon.

 

{{kimikor}}

 

{{Az emberiség krónikája}}

{{Vandál királyok}}

{{portál|ókor||középkor}}

[[ja:ガイセリック]]

[[ko:가이세리크]]

[[lt:Geizerichas]]

[[nl:Geiserik]]