„Honti László” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jav.
3. sor:
== Életpályája ==
 
1961-ben érettségizett a [[keszthely]]i Vajda János Gimnáziumban, majd 1963-ig betanított gépmunkás volt a Villamosforgó Gépgyárban. Ekkor iratkozott be az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Bölcsészettudományi Kar magyar–orosz–finnugormagyar–orosz szakára,. ahol1965-ben (első szigorlata letétele után) felvette a finnugor szakot is. 1969-ben szerzett középiskolai tanári diplomát. Eközben 1966–1967-ben ösztöndíjasként [[Finnország]]ban, a Turkui és a Helsinki Egyetemen tanult. 1970-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját.
 
Diplomájának megszerzése után az [[MTA Nyelvtudományi Intézet]] Finnugor Osztályának tudományos segédmunkatársa lett. 1972-től az osztály tudományos munkatársa, 1976-tól tudományos főmunkatársa. 1980-ban az Uráli Nyelvek Osztályának vezetőjévé nevezték ki. Az osztályt 1988-ig vezette. 1989-ben tudományos tanácsadói megbízást kapott. 1988-ban a [[hollandia]]i Groningeni Állami Egyetem finnugor tanszékén kapott egyetemi tanári és tanszékvezetői megbízást. 1997-ben átment [[Olaszország]]ba, az Udinei Egyetem finnugoráltalános nyelvészeti és klasszika-filológiai tanszékének egyetemi tanára lett. 2008-ban hazatért és a [[Károli Gáspár Református Egyetem]] magyar nyelvészeti tanszékén kapott [[beosztás (felsőoktatás)|egyetemi tanári]] és tanszékvezetői kinevezést. 1993 és 1994 között a Bécsi Egyetem vendégelőadója volt.
 
1976-ban védte meg a nyelvtudományok kandidátusi, 1989-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Nyelvtudományi Bizottságának lett tagja, ennek 1981 és 1985 között titkára volt. 1981 és 1990 között az MTA Uralisztikai Komplex Bizottságának volt tagja. 1998-ban a [[Magyar Tudományos Akadémia]] külső tagjává, majd 2004-ben – szokatlan módon – hazai akadémikussá tették; az MTA levelező tagjává választották meg. 1980 és 2002 között a finnországi Finnugor Társaság külső tagja volt, majd ezt követően tiszteleti taggá fogadták. Számos más magyarországi és nemzetközi tudományos társaságban is tevékenykedik: 1986-tól a [[Magyar Nyelvtudományi Társaság]] választmányi tagja, 2003-tól pedig alelnöke. Emellett 1971-től a [[Kőrösi Csoma Társaság]], 1975-től a Nemzetközi Magyar Filológus Társaság, 1995-től a finnugor kongresszusok nemzetközi és magyar nemzeti bizottsága, 1996-tól pedig a Nyelvtipológiai Szövetség tagja.
15. sor:
Fő kutatási területe a [[urál]]i összehasonlító nyelvészet, ezen belül az [[etimológia]]i, a [[hangtörténet]]i és [[morfoszintaxis|morfoszintaktikai]] kérdései.
 
Külön foglalkozik a obi-ugor nyelvek történetével, ezen belül hangtörténetével. Nagy jelentőségűekFoglalkozik az esetragok kialakulására vonatkozó kutatásai.kialakulásával TöbbisTöbb publikációt írt az uráli számnevek problémáival és a nyelvek közötti kapcsolatok kérdéseivel kapcsolatban. Az uráli (pontosabban a finnugor) nyelvcsalád [[morfológia]]i, [[szintaxis|szintaktikai]] és [[szintaktikaimorfoszintaktikai szó]]beli vonásaivalkérdéseivel is foglalkozik. Művei magyar, angol, német, olasz nyelven jelennek meg. Több mint háromszáz tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője.
 
== Díjai, elismerései ==