„Útválasztás” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
 
Csomagkapcsolt hálózatokban az útválasztás határozza meg a [[csomagtovábbítás]]t (packet forwarding), azaz a logikai címzéssel ellátott [[Csomag (informatika)|csomagok]] átvitelét a forrás irányából a cél irányába, köztes [[hálózati csomópont]]okon (node-okon) keresztül; ez utóbbiak tipikusan [[útválasztó]]k (routerek), [[hálózati híd|hálózati hidak]] (bridge-ek), [[átjáró]]k (gatewayek), [[Tűzfal (számítástechnika)|tűzfalak]] (firewallok) vagy [[hálózati kapcsoló]]k (switchek). Több [[hálózati kártya|hálózati kártyával]] rendelkező, általános célú számítógépek is képesek csomagokat továbbítani és útválasztást végezni, bár specializált hardver hiányában ezt kisebb teljesítménnyel végezhetik. Az útválasztás általában egy [[útválasztó tábla]] (routing table) alapján történik, ami különböző hálózati célállomások felé vezető útvonalak leírását tartalmazza. Az útválasztó [[Memória (számítástechnika)|memóriájában]] tartott útválasztó tábla felépítése fontos eleme az útválasztás hatékonyságának. A legtöbb útválasztó algoritmus két cím között egyetlen hálózati útvonalat használ, de léteznek [[többutas forgalomirányítás]]i (multipath routing) technikák, melyek több alternatív útvonalat használhatnak.
 
A szűkebb értelemben vett útválasztást gyakran kontrasztba állítják az egyszerű [[hálózati híd|áthidalással]] (bridging). Az útválasztó azzal a feltételezéssel él, hogy a [[hálózati cím]]ek strukturáltak, és a hasonló címek a hálózaton egymáshoz közel találhatók. Mivel a strukturált címek lehetővé teszik, hogy az útválasztó tábla egyetlen bejegyzése a hálózaton lévő eszközök egy csoportjára vonatkozzon, a strukturált címzés (szűkebb értelemben vett útválasztás) jóval hatékonyabb a strukturálatlan címzésnél (bridge-elés), és az interneten a címzés általánosan elterjedt formájává vált; a bridginget [[LAN]]-okban használják tovább.
 
 
==Irodalom==