„Fémrács” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a nincs forrás |
||
1. sor:
{{nincs forrás}}
A [[fém]]atomokat a kis [[ionizációs energia]], a kis [[elektronegativitás]] jellemzi, vagyis vegyértékelektronjaik könnyen delokalizálódhatnak. A fémkristályban a rácsban rögzített pozitív töltésű atomtörzseket a viszonylag szabadon mozgó vegyérték-elektronok „tengere” veszi körül. A fémek kristályosak, bennük leginkább háromféle rácsszerkezetben helyezkednek el a fématomok: lapközepes vagy laponcentrált kockarács, térközepes vagy térbencentrált és hatszöges kristályrácsban.▼
▲A [[fém]]atomokat a kis [[ionizációs energia]], a kis [[elektronegativitás]] jellemzi, vagyis vegyértékelektronjaik könnyen delokalizálódhatnak. A fémkristályban a rácsban rögzített pozitív töltésű atomtörzseket a viszonylag szabadon mozgó
A '''fémes kötés''' elsőrendű kémiai kötés, tehát a fémrácsban elég nagy a [[rácsenergia]], hogy standard állapotban [[szilárd halmazállapot]] jöjjön létre (kivéve a [[higany]]t). A rácsenergia az atomméret és a fématom „kompakt” voltának a függvénye. („Kompakt” az atom, ha viszonylag kis térfogatban sok elektron zsúfolódik össze. Főleg a d-mező fémei között találunk ilyen atomokat.) Ezért a nagyméretű atomokból felépülő alkálifémek olvadáspontja alacsony, ugyanakkor a d-mező egyes fémeié nagyon magas.
| |||