„Martin Bucer” változatai közötti eltérés

Eredeti családi neve ''Butzer''. [[Ulrich Zwingli|Zwingli]] halála után, [[1531]]-től a reformáció [[svájc]]i ágának irányítója. [[15 (szám)|15]] [[év]]esen, [[1507]]-ben belépett a domonkos [[szerzetesrend|rendbe]]. [[1508]]-ban ismerkedett meg személyesen [[Martin Luther|Lutherrel]]. [[1517]]-től [[ógörög nyelv|görög]] és [[héber nyelv]]et, [[teológia|teológiát]], [[filozófia|filozófiát]] és [[retorika|retorikát]] tanult a [[heidelbergi egyetem]]en. Luther heidelbergi dispután hallott szavai, valamint [[Erasmus]] tanai megnyerték a reformáció ügyének, és [[1521]]-ben kilépett a rendből. Frigyes pfalzi [[választófejedelem]] udvari lelkésze lett. [[1522]]-ben Landstuhlban, Sickingen mellett volt lelkész, majd Weissenburgba került, ahonnan a [[speyer]]i [[püspök]] űzte el. Összeházasodott egy volt apácával, ezért [[1523]]-ban kiközösítették a [[katolikus egyház]]ból. [[1524|A következő évben]] mint [[strasbourg]]i [[protestantizmus|protestáns]] lelkész működött, és közvetíteni próbált a lutheri és a Zwingli-féle svájci irányzat között, amelyeknek középpontjában az [[úrvacsora]] állt. [[1528]]-ban a [[bern]]i, [[1529]]-ben a [[marburg]]i dispután Zwingli pártjáraoldalára állt. [[Wolfgang Capito]]val [[1530]]-ban megfogalmazta az első egységes protestáns egységformula, – az [[ágostai hitvallás]]sal szembenálló – ''Confessio Tetrapolitana'' szövegét, amely az első egységes protestáns egységformula volt. Részt vett az [[első helvét hitvallás]] és a strasbourgi rendtartás megfogalmazásában. Az [[1532]]-es schweinfurti[[schweinfurt]]i és az [[1535]]-ös kasseli vitákon, valamint [[1536]]-ban, a wittenbergi Concordiában a lutheránusokkal való kibékítésen fáradozott. Ennek érdekében Luther nézeteivel, főleg az úrvacsorával kapcsolatos tanaival szemben jelentős engedményeket tett. Úgy gondolta, hogy nincs lényeges különbség a református felekezetek tanai között. Sőt, fontosnak érezte a protestáns és a katolikus egyház kiegyezését is. [[Hessen]]i Fülöp tartománygróffal egyetértésben [[1540]]-ben a hagenaui vallásértekezleten, majd a [[1541|következő évben]] a regensburgi birodalmi gyűlésen, az ott tartott [[1546]]-os vallásértekezleten, és több névtelen iratban fejtette ki ezzel kapcsolatos nézeteit. Bucer munkásságának későbbi negatív értékelésében nagy szerepet játszott, hogy védelmébe vette a tartománygróf kettős házasságát. Több német területen Bucer vitte végbe a [[hit]] megreformálását, de az [[anabaptizmus]]t ellenezte.