„Szemita” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dencey (vitalap | szerkesztései)
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a Magyar katolikus lexikon
5. sor:
A szót és a '''szemita''' fogalmat a [[Göttinga|Göttingában]] tanító [[August Ludwig Schlözer]] polihisztor, történész, a [[statisztika]] és a [[szociológia]] tudományok megalapozója alkotta meg 1781-ben, [[Johann Gottfried Eichhorn]] [[teológus]] és orientalista 1787-ben alkalmazta a nyelvészetben, [[Joseph Arthur de Gobineau]] francia író 1853-ban a „Essai sur I'inegalite des races humaines” (magyarul A Fajok közötti egyenlőtlenség okairól) című művében kapcsolta össze a naturalista rasszfogalommal. [[Ernest Renan]] francia történész és filológus 1855-ben megjelent írásaiban fejtette ki azt, hogy a „szemitizmus” a [[szemita népek]] „szellemét” jelenti, amelyet negatívan értékelt az [[indogermán népek]] "szellemével" szemben. De Renan ezt a véleményét a Moritz Steinschneiderrel folyó vitában kezdetben nem a zsidók ellen fogalmazta meg, hanem általában a sivatagi szemita népek vallásai ellen, beleértve az iszlámot is. A szemita vagy [[sémi nyelvek]] közé olyan nagy történelmi, vallási és politikai jelentőségű nyelvek tartoznak, mint az [[akkád nyelv|akkád]], az [[arab nyelv|arab]] vagy a [[héber nyelv|héber]].
 
A nyelvészeti darwinizmust túlhaladva a modern nyelvészet kimutatta, hogy az [[Indoeurópai nyelvek|indogermán nyelvek]] kifejlődése nem belső faji folyamat volt, hanem az időszámítás előtti II. évezred elejétől végbement nyelvkiegyenlítődésnek az eredménye. Az [[Indoeurópai nyelvcsalád|indoeurópai nyelvek]] a [[Sumer nyelv|sumer]], [[Finnugor nyelvek|finnugor]], [[Kaukázusi nyelvcsalád|kaukázusi]] és [[Sémisémi nyelvek|sémi]] nyelvek behatására formálódtak, semleges területeken.
 
==A fogalom eredete==
[[File:Ноев ковчег.jpg|left|120px|thumb|Noé és családja a bárkában a visszatérő galambbal]]
A fogalom elnevezése bibliai eredetű. [[Noé (Biblia)|Noé]] legidősebb fia, [[Sém (Biblia)|Sém]] neve után. A [[Biblia]] szerint Noé [[Ádám és Éva|Ádám]] után az emberiség második ősatyja, aki az egész emberiséget elpusztító [[Özönvíz (mitológia)|vízözön]]ből egyedül menekül meg családjával, hogy fiaiban, Sémben, [[Kám (Biblia)|Kám]]ban és [[Jáfet (Biblia)|Jáfet]]ben továbbvigye az emberi életet. Egy érdekes elképzelés szerint Sém leszármazottai a sémi népcsoportok. Kám leszármazottai az afrikai, távol-keleti és az amerikai népek. Jáfet leszármazottai pedig a kaukázusi, európai és a mediterrán partvidék népei.
 
 
Az antiszemitizmus (szemita-ellenesség), antiszemita előítélet (németül ''"antisemitische Vorurteile"'') kifejezést [[1860]]-ban használta először [[Moritz Steinschneider]] zsidó tudós ([[Leopold Zunzc]]al együtt a modern zsidó tudomány alapítója), mikor Ernest Renan „antiszemita előítéleteiről” beszélt. A kifejezés [[1865]]-ben már szerepelt a porosz nagylexikonban. [[1873]]-ban használta először [[Wilhelm Marr]] újságíró az antiszemitizmus kifejezést a zsidógyűlölet helyett.
 
==A fogalom alkotója==
August Ludwig Schlözer, aki tagja volt az Orosz Tudományos Akadémiának is, a göttingai Georg-August-Universität egyetemen magyarországi tanítványaival ([[Rát Mátyás]], [[Gyarmathi Sámuel]], [[Sajnovics János]], [[Kállay Ferenc]], [[Hell Miksa]]) teremtette meg a 18-19. századi "délibábos történelmet" és a "délibábos nyelvtudományt". <ref>[http://lexikon.katolikus.hu/%C3%96/%C5%91st%C3%B6rt%C3%A9net%C3%BCnk%20tabui.html Magyar Katolikuskatolikus Lexikonlexikon - őstörténetünk tabui]</ref><ref>[http://www.helikon.ro/index.php?m_r=1682 Bíró Annamária: Schlözer, Hoffmann és az ő „nagy igazságaik”], Helikon Irodalmi folyóirat</ref><ref>[http://epa.oszk.hu/01400/01464/00011/pdf/291-306.pdf Fried István: Egy elfelejtett magyar szlavista Kállai Ferenc]</ref><ref>[http://mek.oszk.hu/06200/06237/06237.pdf Bartha Lajos: Hell Miksa és Sajnovics János Két barokk tudós portréja]</ref><ref>[http://www.kitalaltkozepkor.hu/maracz_a_magyar_nyelv_eredeterol.html Dr. Marácz László: A magyar nyelv eredetéről]</ref>
 
==Irodalom==
36 ⟶ 35 sor:
==Forrás==
* [http://www.dialogue.hu/doc/Nyiri_Tamas_Antiszemitizmus_antijudaizmus.htm Nyíri Tamás: Antiszemitizmus és antijudaizmus], Világosság, XXXI. évf., 1990. április
 
* [http://www.police.hu/elemzesek/bunuldozes/eloitelet.html?pagenum=9 Jegyzet az előítéletről 2005.09.14.]
* [http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/86.html Nádasdy Ádám: Az árják Magyar Narancs, 2006/05/11.]
45 ⟶ 43 sor:
[[en:Semitic]]
[[ar:ساميون]]
[[bg:Семити]]
[[bs:Semitski]]
[[bg:Семити]]
[[ca:Semita]]
[[cs:Semité]]
[[de:Semiten]]
[[et:Semiidid]]
[[el:Σημίτες]]
[[es:Pueblos semitas]]
[[eo:Semidoj]]
[[es:Pueblos semitas]]
[[et:Semiidid]]
[[fa:اقوام سامی]]
[[fi:Seemiläiset]]
[[fr:Sémites]]
[[gl:Semitas]]
[[he:שמיים (עמים)]]
[[ko:셈족]]
[[hr:Semiti]]
[[it:Semiti]]
[[ko:셈족]]
[[he:שמיים (עמים)]]
[[lt:Semitai]]
[[ms:Semitik]]
72 ⟶ 71 sor:
[[sk:Semiti]]
[[sr:Семити]]
[[fi:Seemiläiset]]
[[uk:Семіти]]
[[zh:閃米特人]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szemita