„Expresszionizmus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Data Destroyer (vitalap | szerkesztései)
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: th:ศิลปะเอ็กซเพรสชันนิสม์; kozmetikai változtatások
2. sor:
[[Fájl:Goya.colossus.jpg|bélyegkép|jobbra|[[Francisco de Goya|Goya]]: ''A Kolosszus'' (1808), az expresszionizmus egyik előfutára]]
=== Előfutárok, példaképek, útitársak ===
A [[fauvizmus]]sal, az [[avantgárd]]dal párhuzamosan Közép- és Észak-Európában, s Kelet-Európában az '''expresszionizmus''' alakult ki. Az expresszionizmus a belső, pszichikai formákat ábrázolja, a szubjektív "valóságot", érzelmeket vetíti rá a külső, tárgyi (objektív) világra. (Ellentétben az [[impresszionizmus|impresszionizmussal]]sal, amely a pillanatnyi külső benyomások, hangulatok hatásait, reflexióit igyekszik ábrázolni.) Jelen van más korokban is, de modern művészeti irányzatként [[Németország]]ban keletkezett [[1905]]-[[1913]]-ban<ref>Paul Fechter i.m. 1905-1914-ben időpontot jelöl</ref> [[Die Brücke]] (=A híd) művészeti csoport keretében.
 
A [[németország]]i expresszionista hullám tagjait inkább életfelfogásuk, érzéseik és hangulataik, semmint stílusuk vagy műveik hasonlósága kötötte össze. Az expresszionisták az általuk festett tárgy révén a modern ember beteges állapotait, szorongásait, félelmeit, elidegenedését fejezték ki. A természetet és környezetüket sokszor ellenségesnek és embertelennek érezték, ezért képeik színei gyakran súlyosak, nyersek és az emberi sorsot szimbolizálják.
33. sor:
[[1911]]-ben Drezdából Berlinbe költöztek a Brücke csoport tagjai, Berlinben már fel is bomlott a Brücke, sokan közülük a berlini "[[Der Blaue Reiter]]" (=A Kék Lovas) expresszionista csoportosuláshoz csatlakoztak, e csoportosulásnak színvonalas kiadványai voltak . Öt nagy folyóirat körül voltak az expresszionista alkotók: ''[[Die Brücke]]'' (=A híd), ''[[Der Blaue Reiter]]'' (=A kék lovas), ''[[Der Sturm]]'' (=A roham), ''[[Die Aktion]]'' (=A tett) és a ''[[Die weissen Blätter]]'' (=A fehér lapok). Ezek az expresszionista szakfolyóiratok a művészetek valmennyi ágával törődtek, a képzőművészet mellett az irodalommal és a zenével is. Nevezetes kiállításaik voltak, kiadók is voltak egyben és csatlakoztak hozzájuk a művészeti csoportosulások.
 
Első kiállításukat [[1911]]. [[december 18.|december 18-án]] nyitották meg Münchenben, ezen részt vett [[Vaszilij Kandinszkij]] (1866-1944)<ref>Kandinszkij 1911-ben kiállított Der blaue Reiter c. képéről kapta nevét a berlini expresszionista csoportosulás ld. Az expresszionizmus i.m. 40. o.</ref>, [[Franz Marc]] (1880-1916), [[August Macke]] (1887-1914), [[Gabriele Münter]] (1877-1962) és [[Heinrich Campendonck]] (1889-1957), velük együtt állította ki műveit a francia [[Robert Delaunay]] (1885-1941) és a [[Burljuk]] testvérek, az orosz [[futurizmus|futuristák]], még az expresszionista zeneszerző [[Arnold Schönberg]] is.
 
[[1912]]-ben grafikai kiállítást szervezett a Blaue Reiter csoport, ez a kiállítás már valósággal a modern művészet seregszemléjévé nőtte ki magát. Der Blaue Reiter csoporthoz csatlakozott [[Paul Klee]] (1879-1940). Az [[1912]]-es kiállítás katalógusa 315 művet és 25 művész nevét tartalmazza. Művészek érkeztek a Brücke, a [[Neue Sezession]] felől is. [[Erich Heckel]] (1883-1970) és [[Ernst Ludwig Kirchner]] mellett francia és orosz alkotók is szerepeltek, köztük [[Hans Arp]] (1886-1966), [[Georges Braque]] (1882-1963), [[André Derain]] (1880-1954), Roger-Noel-Francois de la Fresnaye (1885-1925), Kazimir Malevics, [[Pablo Picasso]], [[Maurice de Vlaminck]].
42. sor:
 
Magyar vonatkozása miatt külön szólunk a ''Der Sturm'' (=A roham) c. folyóiratról, amely [[1910]]-ben indult. Bemutatta az expresszionisták mellett az olasz futuristákat is, külön figyelmet szentelt Kokoschka portréinak. Fórumot biztosított minden jeles alkotónak németeknek, franciáknak, olaszoknak, oroszoknak, magyaroknak. Magyarok közül munkatárs volt itt [[Moholy-Nagy László]], később [[1921]]-től [[Kassák Lajos]], [[Déry Tibor]], [[Kosztolányi Dezső]], [[Karinthy Frigyes]], [[Móricz Zsigmond]]. Itt jelent meg [[Filippo Tomasso Marinetti]] olasz költő futurista kiáltványa.
<br />Kiállításaik külföldre is eljutottak, köztük [[1913]]-ban Budapestre. [[1913]]-ban nyílt meg a ''Herbst Salon'', itt [[Bernáth Aurél]] is szerepelt Kassák Lajos, [[Kádár Béla]], [[Mattis Teutsch János]], Moholy-Nagy László és [[Schreiber Hugo]] mellett.
 
[[Oskar Kokoschka]] (1886-1980) osztrák expresszionista festő azzal botránkoztatta meg a közönséget, hogy nem volt hajlandó csak az élet derűs oldalaival foglalkozni. Első munkái, melyeket [[1900]]-ban állított ki Bécsben, valóságos vihart kavartak. A múltban kötelező volt, hogy a gyermek képmás boldog és elégedett legyen. A művész képein jól meg tudta ragadni szomorú, ábrándos sóvárgásaikat, mozdulataikat, növekevő testüket stb.
68. sor:
A háborúellenes irodalom zömének megjelentetését elsősorban a R. Schickele által [[1913]]-ban alapított ''Die weissen Blätter''(=A Fehér Lapok) vállalta magára, a háború alatt [[Svájc]]ban jelent meg. A körötte csoportosuló expresszionista irodalmárok jeles képviselői:
 
* [[Johannes Robert Becher]]
* [[Gottfried Benn]]
* [[Max Brod]]
* [[Carl Ehrenhstein]]
* [[Georg Frakk]]
* [[Walter Hasenclever]]
* [[Franz Kafka]]
* [[Otfried Krzyzanowski]]
* [[Carl Sternheim]]
 
Az expresszionista írók közül is sokan csak pályájuk kezdetén alkottak az expresszionista irányzat jegyében, később megtalálták saját egyéni kifejezési módjaikat vagy a születő új és újabb irányzatok hívei lettek. Közéjük tartozik [[Bertolt Brecht]] drámaíró, kinek csak első munkái a Baal (1919) és a Dobszó az éjszakában (=Trommeln inder Nacht, 1922) c. drámái fogantak az expresszionizmus jegyében. [[1919]]-20-ban a [[Kurt Pinthus]] (1886-1956) által szerkesztett Menschheitsdämmerung(= ''Az emberiség hajnala - vagy alkonya''?) <ref>Menschheitsdämmerung i.m. ; a cím magyarra fordított változata Halász Elődtől átvéve, i.m. 365. o.</ref> c. költői antológiában mutatkozik be az irányzat számos képviselője, köztük:
90. sor:
Az expresszionista irodalom máig leggazdagabb lelőhelye a Kurt Wolff Kiadó által szerkesztett ''Der jüngste Tag'' (=Utolsó ítélet) c. sorozat, melynek keretében [[1913]]-[[1921]]-ben 86 kötet jelent meg.<ref> Pld. Carl Sternheim: Napoleon. Ser. Der jüngste Tag, no. 19. Leipzig : Kurt Wolf Verlag, 1915. 42 o. ill.</ref>
 
== Jegyzetek és források ==
{{források}}
* Paul Fechter: Der Expressionizmus. 1914.
* Menschheitsdämmerung : Symphonie jüngster Dichtung. Berlin : Rowohlt,1920; második kiadása: Menschheitsdämmerung : ein Dokument des Expressionismus / mit Biographen und Bibliographien neu herausgegeben von Kurt Pinthus. Revidierte Ausg. / mit wesentlich erweiterem bio-bibliographischem Anhang. Hamburg : Rowohlt, 1993. 384 o. ill. ISBN 34994505503-499-45055-0
* Művészeti lexikon /szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor, 1926. Expresszionizmus szócikket ld. 219. p.
* Az expresszionizmus /bev. tanulmányt írta, szövegeket vál. Koczogh Ákos. Budapest : Gondolat, 1964. 317 o.
* [[Halász Előd]]: A német irodalom története. 2. köt. Budapest : Gondolat, 1971. 628 o. Expresszionizmus ld. 364-405. o.
* Világirodalmi lexikon. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1972. 2. köt. Expresszionizmus szócikket ld. 1327-1331. o.
* A művészet története : a századvég és a századelő. Budapest : Corvina, 1988. 320 o. ISBN 9631323935963-13-2393-5; ISBN 9631326063963-13-2606-3 Alain Bois: Az expresszionizmus ld. 241-285. o.
 
== Külső hivatkozások ==
{{commonscat|Expressionist paintings}}
* [http://www.ibiblio.org/wm/paint/auth/munch/ Edward Munch, WebMuseum, Paris]
* [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00378/11562.htm Eleink brutális naturalistaként jellemzik Lovis Corinth (1858-1925)]
* [http://faculty.uml.edu/enelson/images/Edvard%20Munch%20The%20Scream.gif Edvard Munch: A sikoly c. képe]
* [http://www.freeweb.hu/verslista/muveszetek/4muveszek/b_menu/barlach.htm Ernst Barlach (1870-1938) német expresszionista szobrász]
 
[[Kategória:Avantgárd]]
157. sor:
[[stq:Expressionismus]]
[[sv:Expressionism]]
[[th:ศิลปะเอ็กซเพรสชันนิสม์]]
[[tr:Dışavurumculuk]]
[[uk:Експресіонізм]]