„Analfabetizmus” változatai közötti eltérés

 

A középsúlyos [[értelmi fogyatékos]]ok is megtaníthatók írni-olvasni. A folyamatot elnyújtják, sokat gyakorolják a betűk összeolvasását, az olvasottak értelmezését. Ügyelnek arra, hogy a tanuló motivált legyen. Sokuk csak felnőttkorára tudja befejezni a tanulást.

 

A legtöbb országban a [[siket]]ek nem tanulhatnak [[anyanyelv]]ükön írni-olvasni, mert [[jelnyelv]]ük nem létezik írásos formában. A hangnyelvet is sokszor csak alapszinten tudják elsajátítani. Mindezek miatt közöttük aránylag több az analfabéta, mint a hallók között. Az Amerikai Egyesült Államokban sokat segített az, hogy megalkottak egy írást az amerikai jelnyelv számára.

 

Magyarországon a 20. század végéig nem volt megoldva a súlyos beszédhibás, legfeljebb csak néhány szó érthető kimondására képes gyerekek oktatása. Sokuk így nem kaphatott értelmi képességüknek megfelelő oktatást, hanem a súlyos értelmi fogyatékosok iskoláiba kényszerült. Itt nemcsak hogy nem fejlesztették a beszédüket, hanem még írni-olvasni sem tanulhattak meg. Ezért sok [[némaság|néma]], vagy alig beszélőképes ember még írni sem tud.

==Számolástudatlanság==

A ''számolástudatlanság'' a funkcionális analfabetizmushoz hasonló jelenség. Az érintettek csak mechanikus számolásra képesek, de valójában nem értik, hogy mit csinálnak; nem értik a számolás alapelveit, rosszul becsülnek meg valószínűségeket. Az Amerikai Egyesült Államokban már nemzeti problémának tekintik. [[John Allen Paulos]] amerikai matematikus írta le először. A számolástudatlanok közül nem mindenki [[diszkalkulia|diszkalkuliás]]: még matematikusok is szenvedhetnek enyhe számolástudatlanságban.