„A Vietnámi Köztársaság gazdasága” változatai közötti eltérés

A '''[[Vietnami Köztársaság]] (Dél-Vietnam) gazdasága''' nyitott, fejlődő [[piacgazdaság]] volt. 1963. és 1973. között ennek az országnak aország piaca szabad jellegű volt. Mindazonáltal a gazdasági fejlődés alapja a négy vagy öt éves tervek voltak. A gazdaság az első 10 évben stabilan állt, majd a [[vietnami háború|háború]] elhúzódása miatt nehézségekbe ütközött a gazdaág is. Ennek következtében bizonytalanná vált a gazdasági növekedés, megnőtt az költségvetési hiány mértéke, nagy lett az infláció és a kereskedelmi mérleg hiánya. A dél-vietnami kormánynak kétszer kellett [[földreform]]ot végrehajtania. Gazdasági és technikai segítségekkel az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] fontos szerepet játszott az ország gazdaságában.

=== 1965. előtt ===

Az 1965. előtti korszakra a dél-vietnami GDP gyors emelkedése volt a jellemző. Ehhez a fogyasztási árindex mérsékelt növekedése társult. A Vietnami Köztársaság korai költségvetési mérlegei általában többletet mutattak, de ez a mérleg 1611961-tültől a deficit irányába billent át. Továbbra is magas maradt a beruházások mértéke, az ipar és a mezőgazdaság is magas növekedési rátákat tudott felmutatni. 1955-ben [[Ngô Đình Diệm]] kormánya megalapította a Nemzeti Bankot, az Árfolyamhivatalt, s bevezetett egy új, [[dél-vietnami đồng]] nevű fizetőeszközt, ami a [[francia indokínai piastre]] helyébe lépett, kezdetekkor pedig 1 USD értéke 35 dồng volt. Elkezdték az 1960.-ig tartó földreformot. A használaton kívüli földeket kimérték, s felosztották a földművesek között. Egy ember tulajdonában legfeljebb 1 négyzetkilométernyi (100 [[hektár]]nyi) földterület lehetett. Az ezen felüli területet el kellett adni a kormánynak, s a kormány az így megszerzett földterületeket tovább adta azoknak a földműveseknek, akiknek szüksége volt rá. A földet megművelőknek és a tulajdonosoknak szerződést kellett kötniük, melynek kötelezően részét képezte a földbérletről szóló bekezdés. A földbirtokok átalakításának az lett a következménye, hogy Dél-Vietnam termőterületének kétharmada a gazdag földbirtokosok tulajdonába került.<ref> Lâm Quang Huyên (1997), ''Cách mạng ruộng đất ở miền Nam Việt Nam'' (Land reforms in South Vietnam), Social Sciences Publishing House, Hanoi, page 39.</ref>. Ennek következtében [[Nguyễn Văn Thiệu]] kormányának ismét földreformot kellett indítania, hogy megváltoztassa ezt a földszerkezetet. 1956-ban a Vietnami Köztársaság elfogadott egy alkotmányt, mely részletesen szabályozta a Nemzeti Gazdasági Bizottság felállítását. A bizottság élén a Vietnami Köztársaság elnökhelyettese állt. Az ország ugyanebben az évben csatlakozott a [[Nemzetközi Valutaalap]]hoz.<ref>A [[Vietnam|Vietnami Szocialista Köztársaság]] IMF-tagságát felfüggesztették, mivel gazdasága nem piacgazdaságként működött. Helyét a Vietnami Köztársaság vette át.</ref> 1957. márciusban Ngô Đình Diệm kihirdette Vietnam 1. Elnökének Kiáltványát, melyben külföldi és hazai befektetők figyelmét kívánta arra felhívni, hogy fektessenek be minél nagyobb összegeket az ország területén, s biztosította őket arról, hogy a kormányzat szem előtt tartja a befektetők érdekeit, s ezt a folyamatot támogató döntéseket fog meghozni. (előnyös adókulcsok, földbérlet, jövedelemadó...).