„Méréstudomány” változatai közötti eltérés

6 870 bájt hozzáadva ,  11 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
* Törvényes metrológia
* Ipari metrológia
 
==Főbb fogalmak==
 
===Mérték===
Részint meghatározott méret, amelyhez testek, jelenségek valamely mérhető tulajdonságát hasonlítjuk, hogy nagyságát megállapítsuk, részint pedig a hasonlítás eszköze: a mérőeszköz
 
A mérendő fizikai jelenségek szerint a mértékeknek több fajtája van: hossz- föld- illetve területmértékek, űrmértékek három alfaja (híg, száraz, térfogat) súly- és darabmérték. Ezek együttese a mértékkészlet.
 
===Mértéktípusok===
* Természetes: A természetből mintegy magától értetődően keletkezett, például emberi test része, egésze, mozgása, teljesítőképessége, termőföld adottsága. Ezeknek többnyire nincs mérőeszköze.
* Mesterséges: Kialakításához már elvonatkoztató képesség szükséges, részint az előbbi kiegészítésére, részint a természetes lehetőség hiányában annak pótlására hozták létre. Ezeknek többsége egyúttal mérőeszköz is.
 
===Mértékrendszer===
Az egyazon fajtához tartozó egyes mértékegységek között olyan konkrét összefüggés is létezhet, hogy az egyik a másikból származtatható, egyik a másikkal kifejezhető. E mértékek rendszert alkotnak.
* Hosszmértékek
* Földmérték rendszerek
* Híg űrmérték (bormérték) rendszerek
* Száraz űrmérték (gabonamérték) rendszerek
* Súlymérték rendszerek
 
===Mérés===
Valamely fizikai jelenség, mennyiség leírása.
 
===Mérőeszköz===
Etalon, vagy annak hiteles másolata.
 
===Mérésügy===
A mértékegységek meghatározása, egységesítése, a mérés módjára vonatkozó tudományos-technikai, jogi, igazgatási ismeretek és tevékenységek együttese. Törvények, rendeletek, intézkedések megállapítják az egységeket, egységesíteni igyekeznek a mértékeket, kialakítják a szervezetet, és ellenőriztetik a végrehajtást.
 
==A metrológiának mint segédtudománynak hasznosításának területei==
* Történeti földrajz
* Gazdaságtörténet
* Tudomány történet
* Hadtörténet
 
==Kialakulásának okai==
A mértékrendszerek kialakulását a valós igények kényszerítették ki, egyrészt az emberek egymás közötti kapcsolataiban a mindennapi élet követelményei (mezőgazdaság ipar, kereskedelem fogalmainak mértékegységeinek meghatározása), másrészt társadalmi állami szervezetek kialakulása (törzsi területek, birtokhatárok, adók, honvédelemmel kapcsolatos fogalmak és mértékek meghatározása). A fejlődés előre haladtával egyre fontosabbá vált az egységesítés illetve a mértékek összehasonlíthatósága.
 
==Rövid történeti áttekintés Magyarország vonatkozásában==
Magyarországon az első országos földmérés a török elleni fölszabadító harcok után 1601-ben kezdődött, ekkor még bevallásos módszerrel, a helyben szokásos mértékekkel jelölve a nagyságot. Az 1607-ben induló úrbéri rendezés során is csak a problematikus esetekben mértek, egyébként bevallás volt. [[II. József]] kataszteri munkálatánál (1786) mérnek először ölrúddal és mérőlánccal, és területmértékben (négyszögöl, hold) állapítják meg a nagyságot. A rendelkezés érvénytelenítése után ismét bevallás közli az adatot. Csak 1849-ben a földadó ideiglenes rendelete vezeti be ismét a tényleges földmérést, de ezt már mérnökök végzik geodéziai módszerekkel.
 
A mérésüggyel kapcsolatos törvények, uralkodói intézkedések még a szóbeliség korában születtek, és a hagyomány ereje, a szokástörvény tartatta meg évszázadokon keresztül azonos nagyságban. Egészében először [[Werbőczy István]] hármaskönyve (1517) tartalmazza a földmérés mértékeit. A kereskedelem mértékről elsőnek [[Zsigmond magyar király]] 1405 1. dekrétuma rendelkezik: elrendeli, hogy e mértékeket Buda város mértékeihez kell igazítani. Az idők folyamán számos törvény és rendelkezés törvény született a mértékekre alkalmazásukra ellenőrzésükre. Ilyenek pl. [[Mária Terézia]] úrbéri rendelete (1767), [[II. József]] rendelete az ország kataszteri felméréséről. Számos helytartótanácsi rendelkezés született, és a magyar országgyűlés is több mértéktörvény javaslatot tesz (1790,1793, 1807, 1813,1825,1825,1841,1843,1844) A méterrendszer behozatalát Magyarországra 1860-ban kezdik előkészíteni. És ez a munka 1874-ben fejeződik be. 1876 január 1.-i hatállyal vezeti be a 8.tc. a francia eredetű, de nemzetközileg egységes. Európában már sokfelé alkalmazott, ma is használt rendszert.
 
==Legfontosabb mértékegységek 1848 előtt==
* Akó: híg űrmérték, 32 pint vagy 64 icce; 44,30 liter (magyar), 50,80 liter (pozsonyi), 56,59 liter (bécsi) akó
* Bécsi hüvelyk: hosszmérték, 2,68 centiméter
* Bécsi láb: 31,6 centiméter
* Bécsi rőf: textilmérték, 0,77 méter
* Bécsi vonal: 2,2 milliméter
* Ezüstforint: másként pengőforint; 60 ezüstkrajcár, 2,5 váltóforint = 150 váltókrajcár
* Font: súlymérték, 32 lat = 0,55 kg (pozsonyi), 0,56 kg (bécsi)
* Garas: 3 krajcár
* Huszas: ezüst húszkrajcáros
* Icce: híg űrmérték, 2 messzely, 0,839 liter (pozsonyi), 0,84 liter (bécsi)
* Körmöci arany: 4 ezüstforint 30 krajcár
* Lat: súlymérték, 1,75 dekagramm
* Máriás, márjás: pénznem Szűz Mária képével, 17 krajcár
* Mázsa: súlymérték; 55,80 kg (pozsonyi), 56 kg (bécsi)
* Mérföld: egy ausztriai mérföld 7,58 kilométer
* Messzely: híg űrmérték, 0,419 liter (pozsonyi)
* Öl: 160 újj, vagy 120 hüvelyk; 3,126 méter
* Peták: pénznem, 5 krajcáros váltópénz
* Pint: űrmérték, 1,41 liter
* Rőf: hosszmérték: 62,20 cm (erdélyi), 77,75 cm (bécsi), 78,30 cm
* Váltóforint: papírpénz, 60 váltókrajcár
* Vég: változó textilmérték; posztófélénél átlagosan 20 méter, vászonfélénél átlagosan 28 méter
 
 
==A mérésügyet érintő fontosabb jogszabályok ==
==Mérésügyi fogalmak értelmezése ==
==Méréstechnikai rövidítések ==
 
==Irodalom==
* Acsády Ignác: A mérték- és súlyrendszer története Magyarországon. In Közgazdasági Lexikon 2. köt Budapest, 1900, 641-645
* Alberti, Hans-Joachim: Mass und Gewicht. Berlin, 1957
* Bertényi Iván: A történelem segédtudományai. Budapest, 2001
* Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a 16. század végéig. Budapest, 1978
* Erkey Alfonz: Mérték-, súly-, és pénzisme. Székesfehérvár, 1881
* Finály Henrik: A Polgár és kereskedő számvetése. Kolozsvár, 1853
* Hinz Walter: Islamische Masse und Gewichte. Leiden 1955
* Lukács Ernőné- Tarján Rezsőné : Megmérjük a világot. Budapest, 1978
* Prickler, Harald: Alte Getreidmasse in austerreische-ungarische Grenzraum. Eisenstadt, 1966
* Velcsov Mártonné: Antropometrikus mértéknevek a magyar nyelvben. Budapest,1974
 
 
==Külső hivatkozások==
* [http://jegyzeteso.blogspot.com/2009/11/bertenyi-tortenelem-segedtudomanyaimetr.html Bertényi: A történelem segédtudományai]
* [http://www.muszeroldal.hu/metrology/ Műszeroldal]
* [http://www.muszeroldal.hu/metrology/fogalmak.html A metrológia alapfogalmai]
6

szerkesztés