„Az első világháború évei (1915)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a az eltávolított kép az 1914-es évből való volt, oda kerül áthelyezésre
45. sor:
 
==== A török főváros ellen ====
[[fájl:Dardanelles defences 1915.png|thumb|250px|left|A Dardanellákat védő erődök]]
 
1914 novemberében az antant politikusainak fejében felmerült, hogy Törökország ellen kellene erőteljesen fellépni. Ez nemcsak a nyugati fronton leragadt erők okosabb felhaszálását tette volna lehetővé, de Isztambul elfoglalásával a szorosok víziútja is megnyílt volna, melyen át Oroszországot lehet szállításokkal támogatni. Nem mellesleg a szövetségeseitől elszigetelt Törökországot kikapcsolhatják a háborúból, annál is inkább, mert az január 28-án támadást intézett a [[Szuezi-csatorna]] ellen. [[Isztambul]] elfoglalásához azonban először semlegesíteni kellett a [[Dardanellák]] erődjeit, ezért 1915. március 18-án angol-francia flotta hatolt a szorosba. A műveletet vezető de Robeck admirális az erődökkel vívott tűzpárbaj közepette három hajóját elvesztette, s négy továbbit súlyos sérülések értek aknák következtében. Az apró aknaszedő hajók a tüzelés közepette nem tudtak érdemi munkát végezni, ezért De Robeck nem mervén további veszteségeket vállalni lefújta a támadást. A visszavonulást akkor kezdték meg, mikor a parti tüzérség lőszere jószerével kifogyott.
[[fájl:Map of Turkish forces at Gallipoli April 1915.png|thumb|250px|right|Az antant partraszállás és a török védelem elhelyezkedése]]
 
Az erődök leküzdésére imigyen szárazföldi művelet vált szükségessé. A győzelem jelentősen megerősítette a török hadsereg harci szellemét és nyert pár hetet a felkészülésre, melyet jól kihasználtak. Előnyös állásokat foglaltak el, megerődítették azokat és szögesdróttal vonták körbe. Az antant árpilis 25-én szállt partra [[A Dardanellák ostroma|Gallipolinál]]. A gyengén felszerelt, hadianyaghiánnyal küszködő török hadsereg sikeresen védekezett, bár a körülbelül 140.000 fő antanttal veszteséggel szemben a török 250.000 főt tett ki. Katasztrofális hiégénés állapot alakult ki, melyet a tűző napont bomló temetetlen halottak, a legyek és az orvosi ellátás hiánya okozott. A központi hatalmak gazdasági segítsége nélkül a törökök kétes volt, meddig tudnak kitartani, ezért sürgőssé vált a Szerbia és (a hadiszállítmányokat semlegességére való hivatkozással át nem engedő) Románia által blokkolt balkáni hadiút megnyitása. A brit katonaság és a közvélemény Gallipolinál kapott először komolyabb kóstolót a tömegháború borzalmaiból.