„BLU–107 Durandal” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
helyesírás, st' |
infobox, egyéb bõvítések |
||
1. sor:
{{Rakétaadat
[[Fájl:F-111 with Durandal.jpg|bélyegkép|300px|BLU-107 Durandal kifutópálya-romboló bombákkal felszerelt [[F–111 Aardvark]]]]▼
|kép = F-111 with Durandal.jpg
▲
|funkció = Gyorsítórakétás kifutópálya-romboló bomba
|gyár = {{zászló|francia}} Engins Matra (ma MBDA France)<ref name="forecastintl"/>
|terv = {{zászló|francia}} Engins Matra<br/> {{zászló|francia}} francia hadügyminisztérium<br/> {{fj|ada|1}}<ref name="forecastintl"/>
|szolg = [[1977]]<ref name="forecastintl"/>
|rendszeresito = {{fj|usaf|1}} <br/> {{fj|argentína|1}} <br/>{{fj|izrael|1}} <br/>{{fj|ami|1}}<br/>{{fj|török|1}}<br/>14 egyéb ország<ref name="forecastintl"/>
|h = 250 cm<ref name="forecastintl"/>
|d = 21,2 cm (robbanófej és hajtómű) <br/> 22,3 cm (ejtőernyős szekció)<ref name="forecastintl"/>
|ft = 43 cm<ref name="forecastintl"/>
|mszerk = 219 kg<ref name="forecastintl"/>
|vmax = 260 m/s (~0,76 [[Mach]])<ref name="forecastintl"/>
|vold = maximum 1018 km/h (~0,83 [[Mach]])<ref name="forecastintl"/>
|r = 60m (minimális oldási magasság)<ref name="forecastintl"/>
|fok = 1<ref name="forecastintl"/>
|1fok = SNECMA RP30<ref name="forecastintl"/>
|1foktu =
|1fokox =
|1fokt = 92,4 kN<ref name="forecastintl"/>
|1fokid = 0,45 mp<ref name="forecastintl"/>
|hord = [[NATO]]-kompatibilis bombavetésre képes gépek<ref name="forecastintl"/>
|robb = 100 kg + 15 kg időzíthető másodlagos töltet<ref name="forecastintl"/>
|gy = késleltetett csapdódógyújtó<ref name="forecastintl"/>
|ár = 30 230 [[USD]] (2005) <ref name="forecastintl"/>
}}
A '''BLU–107 Durandal''' repülőgépről ledobható kifutópálya-romboló [[bomba]], amelyet a [[franciaország|francia]] Matra cég fejlesztett (ma MBDA France, az [[EADS]] egyik leányvállalata.) Nevét a középkori francia mondákban szereplő ''Durendal'' kardról kapta.
A Durandalt kis magasságról dobják le, zuhanását [[ejtőernyő]] lassítja, melynek köszönhetően a bomba lassan függőleges helyzetbe kerül. Ennek elérésekor a bombában beindul egy gyorsító [[rakéta]]hajtómű, amely a megerősített orr-részű Durandalt a kifutópálya felszíne alá fúrja. A bomba a felszín átszakítását követően robban fel. Az így keletkezett kráter hatalmas pusztítást okoz a kifutópálya felületén – a rombolás nagyobb, mintha egy hasonló robbanóerejű, hagyományos bombát dobtak volna le. A rakétameghajtásnak köszönhetően a Durandal akár 40 centiméter vastag betonba is be tud fúródni. A létrejött kráter
Egy Durandal
==A hatnapos háborúban==
11 ⟶ 37 sor:
A bombákat [[Mirage III]] vadászbombázók általi bevetésre tervezték, amelyek az [[1960-as évek]]ben az [[Izraeli Légierő|izraeli légierő]] gerincét alkották. A bombák fejlesztését már sokkal a hatnapos háború lehetőségének felmerülése előtt elrendelték. Az izraeli stratégák felismerték, hogy Izrael háborús túlélése csakis azon múlhat, hogy az ország megszerzi és fenntartja a Közel-Kelet feletti légi fölényét. Az egyiptomi légibázisok nagy részén, főleg a [[Sínai-félsziget]]en, csak egyetlenegy kifutópálya volt, és így egy jól megtervezett és végrehajtott csapással egy egész repülőtérre való ellenséges harci gépet lehetett semlegesíteni.
{{rquote|
Az egyiptomi légierőt az első támadási hullámokban több száz izraeli Durandal csapás érte, így földre kényszerítve az egyiptomi harci gépek javát. A mozgásképtelen és védtelen gépeket ezután a következő hullámok gépfegyverekkel és rakétákkal pusztították el. A taktika az izraeli légierő legmerészebb álmait is felülmúlta – a háború első óráját követően az egyiptomi légierő harcászati szempontból semlegesítve lett. A sikeres támadásban több száz gép semmisült meg.
==Fejlesztése==
Az izraeli tapasztalatokat követően [[1968]]-ban a francia ''Engins Matra'' és a német ''Dornier'' közösen megkezdte egy szárnyas kifutópálya-romboló bomba fejlesztését. Bár a programot egy évvel később befejezték, a Matra [[1971]]-ben újra nekikezdett egy kifutópálya-romboló bomba fejlesztésének. A [[K+F]] program [[1973]]-ban teljesedett ki, és a program eredményeként elkészült Durandal gyártását 1977-ben kezdék el exportra, többek között az Egyesült Államok számára. Maga a [[Francia Légierő]] sohasem rendszeresítette a Durandalt, helyette a hasonló [[BAP 100]] kifutópálya-romboló bomba mellett döntött. <ref name="forecastintl"/>
A tehát kizárólag exportrja gyártott Durandalból összesen 22 492 darab készült. Az amerikai légierő 1983-ban rendelt először a fegyverből. A BLU-170/B variáns meredekebb szögben csapódik a kifutópályába és a fékezőernyőjét is úgy képezték ki, hogy a legnagyobb bombavetési sebesség 1166 km/h-ra (~0,95 Machra) emelkedjen.<ref name="forecastintl"/>
Az [[öbölháború]] óta csökkent a közvetlen átrepülést igénylő fegyverek iránti igény, és inkább a [[siklobomba|siklóbombák]] kerültek előtérbe, a Durandalt jelenleg nem gyártják.<ref name="forecastintl">{{cite web |url=http://www.forecastinternational.com/Archive/or/vm0170.doc |title=Durandal / BLU-107/B Outlook |date= |accessdate=2009-12-12 |author=ForecastInternational.com |authorlink= | publisher= |work= |format= }}</ref>
== Lásd még ==
22 ⟶ 55 sor:
* [http://www.israeli-weapons.com/weapons/missile_systems/air_missiles/anti-runway/anti-runway.htm Anti-Runway Bomb] – Az Israeli-Weapons.com cikke
==
{{források}}
| |||