„Usztasa” változatai közötti eltérés

Az '''usztasa''' mozgalom vagy usztasák a [[Horvát Ifjúsági Mozgalom]]ból alakult militáns függetlenségi mozgalom volt a két világháború között.

 

A [[horvát nyelv|horvát]] ''ustaša'' szó annyit tesz: felkelő.

 

Vezetőjük a [[II. világháború]] végéig [[Ante Pavelić]] (vezér = [[poglavnik]]) volt. [[Olaszország]]tól táborhelyeket, védelmet és pénzügyi támogatást kaptak, emellett a [[magyar kormány]] és később a [[náci Németország]] is támogatta őket. Hamarosan [[terrorcselekmény]]eket kezdtek végrehajtani a királyi Jugoszláviában. Legnagyobb akciójuk az ún. [[Lika-felkelés]] volt [[Dalmácia|Dalmáciában]] (ezután alakították meg egyik bázisukat [[Jankapuszta|Jankapusztán]]), illetve [[Sándor király]] megölése volt 1934. október 14-én [[Marseille]]-ben. [[Olaszország]]ban a merénylet után letartóztatták az [[usztasa vezérkar]]t, de kiadatásukat megtagadták, majd néhány hónap után szabadlábra helyezték őket.

 

A [[Független Horvát Állam]] létrehozásában a horvát [[Római-Katolikus Egyház]] is kivette részét. [[Alojzije Stepinac]] Horvátország prímása áldását adta Ante Pavelić kormányára és tevékenységére. A szörnyűségekben tevékenyen részt vettek a hírhedt, főként hercegovinai horvát [[ferences rend]]i barátok is.

 

Az 1991–1995-ös [[délszláv háború]]ban a [[Horvátok|horvát]] a szabadcsapatokat is így nevezték, akikhez több vérengzés és erőszakos cselekmény köthető. Az ekkori usztasák mellett német nemzetiségű neonácik is harcoltak.

 

== Forrás ==

 

[[Kategória:Horvátország történelme]]

[[pl:Ustasze]]

[[pt:Ustaše]]

[[ru:Усташи]]

[[sh:Ustaše]]