„Castrum” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TobeBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: ru:Каструм
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:Castra1.png|200px|bélyegkép|Egy római ''castrum'' idealizált terve. (1)Principia (2)Via Praetoria (3)Via Principalis (4)Porta Principalis Dextra (5)Porta Praetoria (főkapu) (6)Porta Principalis Sinistra (7)Porta Decumana (hátsó kapu)]]
== Légiós tábor ==
A '''castrum''' [[Latin nyelv|latin]] szó, jelentése: [[vár]]. A [[Ókori Róma|római korban]] a katonai tábort jelentette. Mindig ugyanolyan tervrajz szerint készült el, sőt a castrum tervrajzát mintául felhasználva alapították városaikat a rómaiak. A rómaiak az i. e. 5. századtól az i. sz. 1. századig (köztársaság és a korai császárság kora) építették a legtöbb várost. Az új város szabályos alaprajzú volt. Először kijelöltek két egymásra merőleges főutat (cardus és decumanus); a többi utca pedig ezekkel párhuzamos volt. Négyszögekben szabályos tömbökben építették a házaikat. A két főút kereszteződésében volt a társadalmi és vallási élet központja. A 2 főút végén volt a város 4 főkapuja.
A '''castrum''' [[Latin nyelv|latin]] szó, eredeti jelentése: tábor, később [[vár]] értelemben használták. A [[Ókori Róma|római korban]] a katonai tábort jelentette. Mindig ugyanolyan tervrajz szerint készült el, téglalap alaprajzú volt, mindegyíik oldalon egy-egy kapuval, a tábort sánc és árok vette körül, a kapuk is védelemre voltak berendezve, gyakran toronnyal ellátva. A szemben lévő kapukat a ''via principalis'' és a ''via praetoria'', illetve ''via decumana'' utca kötötte össze. A két utca keresztzésénél állt a fővezér sátra, a ''praetorium'', két oldalán a [[légió]] tisztjeinek (''tribuni'', ''legati'') sátrai. A táboron belül az egyes csapatok helye mindig azonos maradt, függetlenül attól, hol vertek tábort. A castrumok megtartották ezt az elrendezést akkor is, amikor a császárkorban állandó táborokat építettek a [[limes]] mentén. Ezek neve ''castra stativa'' volt.
 
A kisebb táboroknak, melyeket főleg a kisegítő csapatoknak építettek ''castellum'' volt a neve. Ezeknél még kisebb, de kőből épült erődítés volt a ''burgus'', melyből igen sokat építettek a határ vonalában.
 
== Városok ==
A '''castrum''' [[Latin nyelv|latin]] szó, jelentése: [[vár]]. A [[Ókori Róma|római korban]] a katonai tábort jelentette. Mindig ugyanolyan tervrajz szerint készült el, sőt a castrum tervrajzát mintául felhasználva alapították városaikat a rómaiak. A rómaiak az i. e. 5. századtól az i. sz. 1. századig (köztársaság és a korai császárság kora) építették a legtöbb várost. Az új város szabályos alaprajzú volt. Először kijelöltek két egymásra merőleges főutat (cardus és decumanus); a többi utca pedig ezekkel párhuzamos volt. Négyszögekben szabályos tömbökben építették a házaikat. A két főút kereszteződésében volt a társadalmi és vallási élet központja. A 2 főút végén volt a város 4 főkapuja.
 
Jelenlegi kutatások (Giulio Magli, a Milánói Műszaki Egyetem) azt bizonyítják, hogy a rómaiak a városok alapítását vallási ünnepekhez kötötték és a városok fekvését a felkelő naphoz igazították. Számitott továbbá a madarak repülése és a csillagászati jelek is.
 
== Magyarországi táborok ==
Magyarországon [[Brigetio]] és [[Aquincum]] rendelkezett állandó, kőből kiépített táborral, melyeket azután városnak is építettek át. A [[Duna]] mentén [[Dunakeszi]]től [[Esztergom]]ig több castellum és burgus épült mégpedig mindkét parton, ismertebbek a [[visegrád]]i Sibrik-domb erődítménye, melyet még az Árpád-korban is használtak és [[Budapest]]en az [[Erzsébet-híd]] pesti hídfőjénél feltárt [[Contra-Aquincum]] erőd, mely a fontos átkelési pontot védte.
 
[[Gorsium]] helyén eredetileg ideiglenes légiós tábor volt, később a limes erődítményeinek kiépülésével erre már nem volt szükség, ekkor épült a helyén város.
 
{{commons|Fort (Roman)}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Castrum