„Cnaeus Domitius Ahenobarbus (Kr. e. 32)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
pontosít
linkjav
1. sor:
'''Cnaeus Domitius Ahenobarbus''' (? – [[Actium]] környéke, [[Kr. e. 31]]) [[Római Birodalom|római]] politikus, hadvezér, az előkelő, [[plebejus]] származású [[Domitia gens]] Ahenobarbus-ágához tartozott. Édesapja, [[Lucius Domitius Ahenobarbus (Kr. e. 54)|Lucius]], [[Kr. e. 54]]-ben [[consul]] volt, fia, [[Lucius Domitius Ahenobarbus (Kr. e. 16)|Lucius]] pedig [[Kr. e. 16]]-ban nyerte el a legmagasabb rangot.
 
Már fiatalon, [[Kr. e. 49]]-ben részt vett [[JuliusCaius Iulius Caesar|Caesar]] és [[Cnaeus Pompeius Magnus|Pompeius]] polgárháborújában: a Caesarnak ellenállni kívánó apja magával vitte [[Corfinium]] városába. Később a [[pharszaloszi csata|pharszaloszi csatában]] is jelen volt, ahol apja életét vesztette. Bár nagyobb szerepet nem vállalt az eseményekben, csak [[Kr. e. 46]]-ban tért vissza [[ItáliaOlaszország történelme|Itáliába]], amikor Caesar megkegyelmezett neki. Nem tudni, hogy a [[dictator]] elleni merényletnek részese volt-e, bár egyes ókori szerzők emellett kardoskodnak, és az is igaz, hogy [[Kr. e. 44]]-ben követte [[Marcus JuniusIunius Brutus|Brutust]] [[Macedonia|Macedoniába]], és a [[Kr. e. 43]]-as [[lex Pedia]] elítélte, mint a gyilkosok egyikét.
 
[[Kr. e. 42]]-ben ötven hajó parancsnoka volt, és a [[philippi csata]] első napján tönkreverte [[Cnaeus Domitius Calvinus]] [[Brindisi|Brundisium]]ból kihajózó, [[Caius Octavianus Caesar Augustus|Octavianus]]nak és [[Marcus Antonius]]nak utánpótlást szállító flottáját. Miután a [[Római Köztársaság|republikánus]] erők elbuktak, ő mindenkitől függetlenül hetven hajó és két [[legio]] élén saját háborúba kezdett a [[Jón-tenger]]en. Miután két évig dúlta a partokat, [[Kr. e. 40]]-ben kibékült Antoniusszal. Ez kiváltotta Octavianus felháborodását, mire a [[II.Második triumvirátus|triumvirtársa]] biztos távolságra, [[Bithünia|Bithynia]] [[provinciaRómai provinciák|provinciába]] helyezte Ahenobarbust.
 
A [[szicília]]i vizeket uraló [[Sextus Pompeius]]szal [[Kr. e. 39]]-ben kötött békében Antonius garantálta Ahenobarbus biztonságát, sőt a [[Kr. e. 32]]. év consuli rangját is lefoglalta a számára. A biztonság kedvéért a hajdani flottaparancsnok [[Kis-ÁzsiaAnatólia|Kis-Ázsiában]] maradt hosszú ideig, és még Antonius kudarcba fulladt [[Párthusok|parthus]] hadjáratában is részt vett ([[Kr. e. 36]]). Kr. e. 32-ben megállapodás szerint elfoglalta a consuli hivatalt, azonban Octavianus és Antonius hamarosan bekövetkező nyílt szakítása után gyorsan [[Epheszosz|Ephesus]]ba menekült. Octavianus ''proscribáltatta'' Cnaeust a szökés után. Cnaeus Ephesusban követelte pártfogójától, hogy távolítsa el a szintén jelen levő [[VII. Kleopátra|Kleopátrát]] a hadvezetésből, ám erre Antonius nem volt hajlandó. A hadvezér viselkedésétől megundorodott katonák már-már Ahenobarbust tették volna meg parancsnokuknak, ő azonban megelőzte őket: ott hagyta az egész pártot.
 
Octavianus békejobbját elfogadva, nem sokkal az actiumi csata előtt csatlakozott Octavianushoz, ám az ütközetben betegsége miatt nem vehetett részt, néhány hét múlva Itáliában meghalt. [[Suetonius]] mint családjának legjobbjáról emlékszik meg róla.