„Luigi Cherubini” változatai közötti eltérés

 

== Élete ==

 

A kedvező fogadtatás hatására [[1788]]-ban letelepedett Párizsban, első itt bemutatott operája a ''Démophon'' volt. Egy párizsi olasz operatársulatot (''Théâtre de la Foire S. Germain'') vezényelt, ennek megszűnése után [[Normandia|Normandiába]] vonult vissza, az ''Élisa'' című operáján dolgozott. Ezzel a művével szakított az olaszos operastílussal, lényegesen nagyobb hangsúlyt adott a cselekmény és a zene drámaiságának. Ez a stílus erősen hatott [[Ludwig van Beethoven|Beethoven]] egyetlen operájára, a [[Fidelio|Fidelióra]]. Párizsban állást kapott a Nemzeti Zeneintézetben, majd az ebből alakult Konzervatóriumban. Ezután írt operái közül kiemelkedik a ''Médée'' (Médeia). Híre bejárta [[Európa|Európát]], és mivel a [[Napoleon]]nal is összezördült, [[1806]]-ban [[Bécs]]be utazott két korábbi operájának (''Lodoiska'', ''Faniska'') ottani bemutatójára. A bemutatkozás sikeres volt, Beethoven és [[Joseph Haydn|Haydn]] is lelkesedett értük. Otthon rövidebb hallgatás következett, Cherubini kártyafestéssel töltötte idejét ''Chimay'' herceg vendégeként. A herceg végül rábeszélte egy mise megírására (F–dúr, „Chimay” mise). Több vallási témájú művet is írt a következő években, amik közül az [[1816]]-ban bemutatott ''c–moll rekviem'' ismét elbűvölte Beethovent: jobbnak tartotta [[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]] művénél is. 1816-ban a Konzervatórium tanára, majd öt év múlva igazgatója lett. Munkája révén a szebb időket megért ''Conservatoire'' ismét nagy jelentőségű intézménnyé vált. Tanítványai között a legnevesebbek ''Halévy'' és ''Auber''.