„Geotermikus gradiens” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Magyarország geotermikus adottságai: Igekötő tagadáskor az igétől elválik: meg nem ... |
→Magyarország geotermikus adottságai: Felesleges névelő. |
||
17. sor:
[[Magyarország]]on a geotermikus gradiens értéke átlagosan 5 C°/100 m, ami mintegy másfélszerese a világátlagnak. Ennek oka az, hogy a Magyarországot magában foglaló Pannon-medencében a [[földkéreg]] vékonyabb a világátlagnál (mindössze 24-26 km vastag, vagyis mintegy 10 km-rel vékonyabb a szomszéd területekhez képest) és így a forró magma a felszínhez közelebb van, valamint az, hogy jó hőszigetelő üledékek ([[agyag]]ok, [[homok]]ok) töltik ki. A mért hőáramértékek is nagyok (38 mérés átlaga 90,4 mW/m 2 , miközben az [[európa]]i [[kontinens]] területén 60 mW/m 2 az átlagérték).
A felszínen kb. 10 C° a középhőmérséklet, az említett geotermikus gradiens mellett 1 km mélységben 60 C°, 2 km mélységben 110 C° a kőzetek hőmérséklete és az azokban elhelyezkedő vízé is. A geotermikus gradiens a [[Dél-Dunántúl]]on és az [[Alföld]]ön nagyobb, mint az országos átlag, a [[Kisalföld]]ön és a hegyvidéki területeken pedig kisebb annál. Az ismert, jó vízvezető képződmények legnagyobb mélysége eléri a 2,5 km-t. Itt a hőmérséklet már
A hévízkutakban felfelé haladó víz azonban lehűl, ezért a felszínen a vízhőmérséklet ritkán haladja meg a 100 C°-t. Gőzelőfordulásokat csak néhány, kellően még meg nem kutatott, nagy mélységű feltárásból ismerünk. Magas hőmérsékletű, gőz alakban jelentkező geotermikus előfordulások szempontjából Magyarország nincs olyan kedvező helyzetben, mint az [[aktív vulkánosság]]gal jellemezhető országok (pl. [[Izland]], [[Olaszország]], [[Oroszország]] ([[Kamcsatka]]) stb.).
| |||