„Magyarország harmadik katonai felmérése” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ferencjózsefi térkép
2. sor:
[[Fájl:szentendre és pomáz környéke a harmadik katonai felmérés térképén.jpg|thumb|right|300px|A harmadik katonai felmérés 1:25000 méretarányú térképeinek egy részlete (színezés előtti eredeti változat)]]
'''Magyarország harmadik katonai felmérése''' két részletben, [[1869]]-[[1873]] között [[Erdély]]ben, [[1872]]-[[1884]] között [[Magyarország]]on és a [[Partium]]ban valósult meg, az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] utolsó nagy [[térképészet]]i vállalkozásának önálló részeként. Erdély térképezését sokszor a második felmérés részeként kezelik, de időbelileg mindenképpen a harmadikhoz tartozik.
 
A térképmű egészét (a teljes elkészült munkát) ''ferencjózsefi térképnek'' is szokták nevezni, csatlakozva a [[Magyarország első katonai felmérése|jozefiniánus térkép]] és [[Magyarország második katonai felmérése|franciskánus térkép]] megnevezéséhez.
 
== Magyarországi felmérés ==
A térképek már a méterrendszer bevezetése után készültek, ezért méretarányuk eltér a korábban (a [[Magyarország első katonai felmérése|''jozefiniánus'' térképnél]] és a [[Magyarország második katonai felmérése|''franciskánus'' térképnél]]) alkalmazott 1:28800 méretaránytól, helyette bevezetve a katonai topográfiai térképeknél azóta is használatos 1:25000 méretarányt.
 
Katonai jellegétől megfosztva igen hamar nyílt térkép lett, kiszínezve és domborzatárnyalással kereskedelmi forgalomba is került. Számos levezetett, elsősorban kisebb méretarányú topográfiai térképnek képezte alapját, így az 1:75000 méretarányú országtérképnek és az 1:200000 méretarányú áttekintő topográfiai térképnek. Az 1880-as évek kataszteri térképei is nagy mértékben támaszkodtak erre az országos jellegű és országosan egységes rendszerben készített térképműre, alapponthálózatára és főbb adataira.