„Bártfay László” változatai közötti eltérés

Iskoláit [[1815]]-ben [[Kassa|Kassán]] végezvén, [[1817]]. Pestre jött királyi táblai jegyzőnek és szabad idejét Schwartner [[heraldika]]i leckéinek hallgatására fordította, melyeket rendbeszedve s bővítve, [[magyar nyelv]]en szándékozott kiadni. [[1819]]-ben a gróf Károlyi-ház titoknoka lett. Ez évben ismerkedett meg [[Kisfaludy Károly]]|Kisfaludy Károllyal]]. [[1822]]-ben [[Kazinczy Ferenc]]cel kezdett levelezni, kit [[Széphalom|Széphalmon]] meg is látogatott. [[1823]]-ban ügyvédnek esküdött fel. A következő években [[Kölcsey Ferenc]]cel, [[Bajza József]]fel, [[Toldy Ferenc]]cel, [[Helmeczy Mihály|Helmeczy Mihállyal]], [[Virág Benedek]]kel, [[Vörösmarty Mihály|Vörösmarty Mihállyal]] és [[Zádor György|Zádor Györggyel]] barátságra lépvén, háza mindinkább gyülpontjává vált a szépirodalom idősebb és ifjabb művelőinek. [[1831]]. [[február 17]].-én a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagjának választotta; [[1832]]. [[november 15]].-én az igazgatóság pénztári ellenőrré nevezte ki. [[1832]]-ben Csongrád megye megbizásából az országos bizottság munkálatára „in re literaria et educationali" címen terjedelmes véleményt nyújtott be. A Kisfaludy-társaságnak már [[1836]]. [[november 12]]-én egyik alapító tagja lett; ellenőrré pedig [[1842]]. [[január 23]].-án választották.

Legnevezetesebb munkája azonban kéziratban maradt naplója, melyet (1838. január 1-tőljétől 1841. december 2-ig) az Országosz Széchényi Könyvtár kézirattára őriz.