„Witold Pilecki” változatai közötti eltérés

1940-ben Pilecki azzal a tervvel lépett felettesei elé, hogy bejut a németek által [[Oświęcim|Auschwitz]] városban működtetett és szigorúan őrzött ''Konzentrationslager Auschwitz-Birkenau'' elnevezésű objektumba és információt gyűjt a közvélemény által nem ismert tábor működéséről, továbbá ott belső, titkos ellenállási mozgalmat szervez. ElőljáróiElöljárói támogatták elképzelését és ''Tomasz Serafiński'' névvel hamis igazolványt kapott. 1940. szeptember 19-én egy varsói utcai razzia <ref>Nem kevés sajátos humorral ezeket a rajtaütéseket lengyelül "fogócskának"„fogócskának” (''(łapanka)'') hívták.</ref> alkalmával hagyta, hogy a németek elfogják. Két napos kínvallatás után -– több más fogollyal együtt -– Auschwitzba szállították, ahol a karjábakarjára a 4859-es számot [[tetoválás|tetoválták]]. A táborban több csapatban (''(komando)'') is dolgozott és átvészelt egy tüdőgyulladást[[tüdőgyulladás]]t is. Közben megszervezte a Katonai Szervezetek Szövetségét (''(Związek Organizacji Wojskowej'', ZOW), amelybe több kisebb ellenállási sejt is beolvadt. A ZOW célja a foglyok erkölcsi tartásának megerősítése, a külső információk elterjesztése, tagjainak élelem és ruházat juttatása, hírek kijuttatása és arra az esetre, ha a tábor ellen a Honi Hadsereg, desszant-csapatok, vagy az Angliában állomásozó 1. Független Lengyel Ejtőernyős Dandár egységei támadást indítanának, akkor ezt belülről támogassák.

A ZOW 1940. októberétől küldte jelentéseit Varsóba. 1941 márciusától a lengyel ellenállás a jelentéseket eljuttatta a brit kormánynak is. Ezek a dokumentumok jelentették a nyugati szövetséges hatalmak hírszerzése számára az alapvető forrásokat Auschwitzről. Azonban Pilecki hiába számított a külső rajtaütésre vagy támadásra -– egy ilyen kivitelezését lehetetlennek tartották a megfontolt mérlegelők.

<!---

--->