Wikipédia

„Witold Pilecki” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Syp (vitalap | szerkesztései)
járőrök
89 988 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[File:Witold Pilecki 1.JPG|thumb|200px|Witold Pilecki, a lengyel hadsereg lovassági alhadnagya, 1939 előtt]]
'''Witold Pilecki''', (''Олонец''; finnül: ''Aunus''; németül: ''Olonez;'' – Kelet-Karélia, [[Oroszország]], [[1901]]. [[május 13.]] – [[Varsó]], [[1948]]. [[május 25.]]) a lengyel ellenállás hősi alakja, az egyetlen ismert fogoly, aki önként vállalta az [[Auschwitz|auschwitziauschwitz]]i rabságot, hogy ott felderítést végezzen és konspirációs szervezetet létesítsen. 1948-ban merénylet előkészületének és a népi demokratikus [[Lengyel Köztársaság]] elleni kémkedés vádjával halálra ítélték és kivégezték.
1948-ban merénylet előkészületének és a népi demokratikus [[Lengyel Köztársaság]] elleni kémkedés vádjával halálra ítélték és kivégezték.
 
== Ifjúsága, családja ==
A Pilecki családot az 1863-as [[Januári felkelés]]ben való részvétel miatt telepítették ki Észak-Oroszországba. Nagyapja, Józef Pilecki hét évet töltött [[szibéria]]i száműzetésben. Apja, Julian Pilecki a [[szentpétervár]]i erdészeti tanulmányok után kapott állást Karéliában, és miután feleségül vette Ludwika Osiecimskát, Olonyecbe költöztek. Öt gyermekük született: Maria, Józef (5 éves korában meghalt), Witold, Wanda és Jerzy.▼
 
[[File:Wilno Gora zamkowa.jpg|thumb|left|200px|Vilnius látképe 1912-ből]]
▲A Pilecki családot az 1863-as [[Januári felkelés]]ben való részvétel miatt telepítették ki Észak-Oroszországba. Nagyapja, Józef Pilecki hét évet töltött [[szibéria]]i száműzetésben. Apja, Julian Pilecki a [[szentpétervár]]i erdészeti tanulmányok után kapott állást Karéliában, és miután feleségül vette Ludwika Osiecimskát, Olonyecbe költöztek. Öt gyermekük született: Maria, Józef (5 évesötéves korában meghalt), Witold, Wanda és Jerzy.
 
A család 1910-ben [[Vilnius]]ba költözött, ahol Witold kereskedelmi iskolába járt. 1914-től a betiltott lengyel cserkészekhez (harcerekhez) tartozott.
13 ⟶ 11 sor:
 
== Két háború között==
Ahogy a harcok az 1921-es [[riga]]i békével lezárultak, befejezte középiskolai tanulmányait és ugyanebben az évben Vilnoban leérettségizett. Tiszthelyettesi vizsgát tett, később tiszti tanfolyamra járt. 1926-ban lovassági kadét, majd tartalékos alhadnagy. EgyébkéntEmellett pedig ''a Sukurcze'' nevű kozségbenközségben lévő családi birtokon gazdálkodott és a helyi közélet aktív tagja volt.
 
1931. április 7-én feleségül vette ''Maria Ostrowskát'' (1906 – 2002. február 6.). Házasságukból két gyermekük született: Andrzej (1932. január 16.) és Zofia (1933. március 14.).
1938-ban ezüst érdemkeresztet kapott társadalmi tevékenyséért.<ref name=Lidia> [http://en.pilecki.ipn.gov.pl/portal/rpe/1025/8193/Rotamaster_Witold_Pilecki.html] Lidia Świerczek: Pilecki élete. A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete.</ref>
19 ⟶ 18 sor:
== A második világháború kezdete ==
Az általános mozgósítás során 1939. augusztus 26-án hívták be tényleges szolgálatra és a 19. gyalogsági hadosztály kötelékében egy lovas-szakasz parancsnokságával bízták meg. Ahogy a német támadás részlegesen megsemmisítette egységüket, [[Lemberg]], majd a román hídfő felé vonult vissza. Itt csatlakozott a ''Jan Włodarkiewicz'' őrnagy parancsnoksága alatt szerveződő 41. gyalogsági hadosztályhoz. A szeptemberi harcok során Pilecki alegysége 7 német harckocsit és 3 repülőgépet semmisített meg.
 
Szeptember 17-én a [[Molotov–Ribbentrop-paktum]] titkos záradékának megfelelően a szovjet hadsereg megkezdte a kelet-lengyelországi területek elfoglalását. Szeptember 22-re a hadosztály feloszlott és egységeinek többsége megadta magát.
 
26. sor:
== 945 nap Auschwitzban ==
[[Fájl:Auschwitz I.jpg|thumb|left|200px|Az auschwitzi gyűjtőtábor kettős elektromos kerítése]]
1940-ben Pilecki azzal a tervvel lépett felettesei elé, hogy bejut a németek által [[Oświęcim|Auschwitz]] városban működtetett és szigorúan őrzött ''Konzentrationslager Auschwitz-Birkenau'' elnevezésű objektumba és információt gyűjt a közvélemény által nem ismert tábor működéséről, továbbá ott belső, titkos ellenállási mozgalmat szervez. Elöljárói támogatták elképzelését és ''Tomasz Serafiński'' névvel hamis igazolványt kapott. 1940. szeptember 19-én egy varsói utcai razzia <ref>Nem kevés sajátos humorral ezeket a rajtaütéseket lengyelül „fogócskának” ''(łapanka)'' hívták.</ref> alkalmával hagyta, hogy a németek elfogják. Két napos kínvallatás után – több más fogollyal együtt – Auschwitzba szállították, ahol a karjára a 4859-es számot [[tetoválás|tetoválták]]. A táborban több csapatban ''(komando)'' is dolgozott és átvészelt egy [[tüdőgyulladás]]t is. Közben megszervezte a Katonai Szervezetek Szövetségét ''(Związek Organizacji Wojskowej'', ZOW), amelybe több kisebb ellenállási sejt is beolvadt. A ZOW célja a foglyok erkölcsi tartásának megerősítése, a külső információk elterjesztése, tagjainak élelem és ruházat juttatása, hírek kijuttatása és arra az esetre, ha a tábor ellen a Honi Hadsereg, desszant-csapatok, vagy az Angliában állomásozó 1. Független Lengyel Ejtőernyős Dandár egységei támadást indítanának, akkor ezt belülről támogassák.
 
A ZOW 1940 októberétől küldte jelentéseit Varsóba. 1941 márciusától a lengyel ellenállás a jelentéseket eljuttatta a brit kormánynak is. Ezek a dokumentumok jelentették a nyugati szövetséges hatalmak hírszerzése számára az alapvető forrásokat Auschwitzről. Azonban Pilecki hiába számított a külső rajtaütésre vagy támadásra – egy ilyen kivitelezését lehetetlennek tartották a megfontolt mérlegelők.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Witold_Pilecki”