„Parachutes” változatai közötti eltérés

2 190 bájt hozzáadva ,  10 évvel ezelőtt
a (→‎Számok: Rossz hivatkozás eltávolítása)
Az album 2001-ben elnyerte a "Legjobb Brit Album" díjat a [[Brit Awards|Brit Awards-on]].
 
== Háttér ==
 
A brit Ken Nelson volt a producere az albumnak, egy számot kivéve. A menedzsere, Pete mutatta be a Coldplay-nek, miután adott a producernek egy példányt az együttes első kislemezéből, a [[Brothers and Sisters|Brothers and Sisters-ből]], melyet a [[Fierce Panda Records]] adott ki. Nelson azt mondta, hogy amint meghallotta az énekes, [[Chris Martin]] hangját a "Bigger Stronger" című dalban, "rájött, hogy különleges". Akkor ajánlották fel neki a produceri állást, amikor a Coldplay [[Liverpool]]ban lépett fel a Gomez nevű angol [[indie rock|indie rockegyüttessel]], akiknek debütáló albumának, a ''Bring It On''-nak Nelson volt a producere.<ref name="Inglis">{{cite web|url=http://www.soundonsound.com/sos/oct00/articles/ken.htm|title=Recording Coldplay's Parachutes|last=Inglis|first=Sam|date=October 2000|work=SOS|accessdate=2008-09-09}}</ref>
 
A Coldplay 1999-ben kezdett el az albumon dolgozni. Készítettek egy EP-t [[The Blue Room (EP)|The Blue Room]] címmel, melynek [[Chris Allison]] volt a producere, de nem voltak megelégedve az eredménnyel. Több beleszólást szerettek volna a készületekbe. Nelson-nak az volt a filozófiája, hogy "inkább segíteni kell az [együtteseket] a saját ötleteik megvalósításában, mint hogy a [producer] az ő ötleteit erőltesse rájuk". Emiatt a hozzáállás miatt váltották le rá Allison-t. Ennek megfelelően Nelson azt mondta, hogy az album koprodukció volt közte és a Coldplay között.<ref name="Inglis"/>
 
== Felvétel és stúdiómunkálatok ==
 
A Coldplay eredetileg két hét alatt szerette volna elészíteni az albumot. A turné és az egyéb fellépések miatt azonban a felvétel 1999 szeptemberétől 2000 májusáig tartott.<ref name="Roach45">Roach, p. 45</ref> Az együttes a [[Wales|walesi]] [[Rockfield Studios|Rockfield Studios-ban]], a Matrix Studios-ban, és a [[Wessex Sound Studios|Wessex Sound Studios-ban]] kezdte el a stúdiómunkálatokat, bár a lemezen található számok többségét [[Liverpool|Liverpool-ban]], a Parr Street Studios-ban vették fel. Az együttes három szobában dolgozott a Parr Street-en, és ezek közül az egyikben vették fel az album nagy részét. Ezt a szobát a producer, Ken Nelson "alapvetőleg [[demó (zene)|demó]]szobaként" jellemezte. Az albumon szereplő "High Speed" című számnak még Chris Allison volt a producere, így ez egy régebbi szám, amelyet a londoni Orinico Studios-ban készítettek el. A ''Parachutes'' keverését az amerikai [[Michael Brauer]] végezte New York-ban. A Coldplay lemezkiadója, a [[Parlophone]] eredetileg külön mixert kerestek a kislemezek keveréséhez, de végül Brauer-t választották az album összes dalához.<ref name="Inglis"/>
 
A Liverpool-i koncerten, ahol a produceri állást ajánlották neki, Ken Nelson megjegyezte, hogy a Coldplay produkciója "nagyon ideges volt [...] végigrohantak a színpadon, és ezért nagyon nehéz volt követni". A stúdióban Nelson és az együttes végigmentek minden egyes dalon, megtanulták, hogyan kell koncerteken eljátszani azokat, és megkeresték a helyes tempót, hogy "megnyugodjanak".<ref name="Inglis"/>
 
Az album borítóján egy [[földgömb]] szerepel. A fényképet a Coldplay személyesen készítette egy eldobható [[Kodak]] fényképezőgéppel. A földgömböt [[W H Smith]] megvásárolta tíz [[Font (pénznem)|fontért]]; szerepelt a "[[Shiver (dal)|Shiver]]" és a "[[Don't Panic (dal)|Don't Panic]]" videoklipjében, és a turnéra is elvitte magával az együttes.<ref name="Roach36">Roach, p. 36</ref> Az album ajánlása [[Will Champion]] édesanyjának, Dr Sara Champion-nek szól, aki 2000-ben rákban elhunyt.
 
==Számok==