2 285
szerkesztés
nincs szerkesztési összefoglaló
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
(Új oldal, tartalma: „{{csata |név=Bouvines-i csata |kép=300px |képleírás=Fülöp Ágost a bouvines-i csatában ([[Horace Vern…”) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
|
[[Kép:France Ancient.svg|16px]] Fülöp Beauvais-i püspök<br>
[[Kép:Blason Ducs Bourgogne (ancien).svg|16px]] [[III. Odó burgundi herceg]]
|erők1= 20-25 000<ref>Földi Pál szerint 20 000, a xenophongroup honlapján 25 000 szerepel. A lovasság és a gyalogság számát Földitől vettem át. </ref><br>
*5000 lovag
*15 000 gyalogos
|erők2= kb. 15 000<ref>Földi művében 11 000 gyalogosról és mintegy 2000 lovasról ír, azonban más források(pl. Xenophon Group, [http://en.allexperts.com/e/b/ba/battle_of_bouvines.htm]) a francia lovasság számbeli fölényét említik meg. A részletezett számok a Xenophon Group honlapján hivatkozottakkal egyezik meg.</ref><br>
*4000 lovas
*11 000 gyalogos
|veszteségek1=
|veszteségek2=
}}
Az [[1214]] [[július 27]]-én lefolyt '''bouvines-i csata''' [[Franciaország]] egyesítésének fontos állomása volt. A [[II. Fülöp Ágost francia király|II. Fülöp Ágost]] által vezetett csapatok vereséget mértek a [[János angol király|Földnélküli János]] angol király és [[IV. Ottó német-római császár]] körül szerveződő koalíció seregére, ezzel Fülöp Ágost megszilárdította hódításait.
==Előzmények==
II. Fülöp Ágost a [[Keresztes háborúk#III. keresztes hadjárat|keresztes hadjáratról]] hazatérve hozzálátott az angol uralkodók uralma alá tartozó területek bekebelezéséhez, [[Oroszlánszívű Rihárd]] visszatérése azonban ekkor még meghiúsította terveit. A később Földnélküliként ismert János trónra kerülése után kedvezőbben alakultak számára az események, [[1202]]-ben elkobozta János földjeit, és be is vonult [[Anjou]]ba, [[Bretagne]]ba, [[Maine]]be, [[Normandia|Normandiába]] és [[Tourain]]be. Ezt követően állandósultak a harcok János és Fülöp között.
Eközben a Német-Római birodalomban a [[Brunswick-ház]]ból származó IV. Ottó nem tudta megszilárdítani hatalmát, és [[1210]]-es [[kiátkozás]]át követően [[Mainz]]ban [[német király|német királlyá]] koronázták [[II. Frigyes német-római császár|II. Frigyest]]. Fülöp Frigyest támogatta, amire válaszul Ottó ellene fordult.
Ottó és János pártjára állt [[Flandria]] és [[Boulogne]] grófja is. 1214-ben megindult támadásuk két fronton zajlott, János dél felől támadt, míg Ottó északkelet felől tört be.
==A csata lefolyása==
==Következmények==
==Források==
*{{cite book|title= A világtörténelem nagy csatái|first= Pál|last= Földi|publisher = Laude Kiadó|isbn = 963 9121 17 0|pages = 124-126}}
*{{fordítás|en|Battle of Bouvines}}
*{{cite web|title = The Battle of Bouvines (xenophonegroup.com)|url = http://xenophongroup.com/montjoie/bouvines.htm#battle|accessdate = 2009-12-20}}
==Jegyzetek és hivatkozások==
{{források}}
{{Commons|Category:Battle of Bouvines}}
{{Portál|Hadtudomány|-}}
| |||