„Bouvines-i csata” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
aNincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
*4000 lovas
*11 000 gyalogos
|veszteségek1= 1000 halott<br>9000 fogságba esett<ref name = "Xenophone">{{cite web|title = The Battle of Bouvines|url = http://xenophongroup.com/montjoie/bouvines.htm}}</ref>
|veszteségek1=
|veszteségek2= kevesebb, mint 1000 halott<ref name = "Xenophone"/>
}}
Az [[1214]] [[július 27]]-én lefolyt '''bouvines-i csata''' [[Franciaország]] egyesítésének fontos állomása volt. A [[II. Fülöp Ágost francia király|II. Fülöp Ágost]] által vezetett [[francia]] csapatok vereséget mértek a [[János angol király|Földnélküli János]] angol király és [[IV. Ottó német-római császár]] körül szerveződő koalíció seregére, ezzel Fülöp Ágost megszilárdította hódításait.
 
==Előzmények==
II. Fülöp Ágost a [[Keresztes háborúk#III. keresztes hadjárat|keresztes hadjáratról]] hazatérve hozzálátott az angol uralkodók uralma alá tartozó területek bekebelezéséhez, [[I. Richárd angol király|Oroszlánszívű Rihárd]] visszatérése azonban ekkor még meghiúsította terveit. A később Földnélküliként ismert János trónra kerülése után kedvezőbben alakultak számára az események, [[1202]]-ben elkobozta János földjeit, és be is vonult [[Anjou]]ba, [[Bretagne]]ba, [[Maine]]be, [[Normandia|Normandiába]] és [[Tournai]]ba. Ezt követően állandósultak a harcok János és Fülöp között.<ref name = "Xenophone"/>{{cite web|title = The Battle of Bouvines|url = http://xenophongroup.com/montjoie/bouvines.htm}}
</ref>
 
Eközben a Német-Római birodalomban a [[welf]] IV. Ottó nem tudta megszilárdítani hatalmát, és [[1210]]-es [[kiátkozás]]át követően [[Mainz]]ban [[német király|német királlyá]] koronázták [[II. Frigyes német-római császár|II. Frigyest]]. Fülöp Frigyest támogatta, mire válaszul Ottó ellene fordult.<ref name = "Xenophone"/>
 
A német derékhad eközben diadalmasan nyomult előre, azonban a soraikat ismételten rendező burgundiak és a Fülöp körül álló lovagok kisegítették szorult helyzetéből Fülöpöt, akit kiütöttek a nyeregből, azonban kiváló [[páncél]]ja megmentette életét ellenségei között.<ref name = "Földi"/>
 
 
A francia lovagok, miután szétszórták a német gyalogságot, a kisebb létszámú, de pihent császári lovagságra vetették magukat. A harcban csaknem foglyul ejtették Ottót, miután megölték alóla lovát.<ref name = "Xenophone"/> A császárt szász [[testőrség]]e kimentette, és miután egyik nemese átadta lovát, Ottó elmenekült a csatatérről. Ez eldöntötte a csatát, bár a szászok és vesztfáliaiak még helytálltak, a zsoldosok menekülni kezdtek.
 
A francia balszárnnyal szemben Boulogne grófja gyalogosaiból „erődöt” szervezett, ahova a lovagok visszatérhettek fáradalmaikat kipihenni.<ref name = "Földi"/><ref name = "Xenophone"/> A francia gyalogság azonban áttörte az erődöt, és foglyul ejtette mind Renaud de Dammartint, mind William Longswordot.
 
 
==Következmények==