Wikipédia

„Béta-bomlás” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{építés alatt}}
A [[magfizika]] területén a '''β-bomlás''' az [[atommag]]átalakulások egyik fajtája, amelynek β-részecske ([[elektron]] vagy [[pozitron]]) kibocsátással jár. A [[alapvető kölcsönhatások|gyenge kölcsönhatás]] hozza létre. Két fajtája van:
A [[magfizika]] – és általában véve a nukleáris tudományok – területén a '''β-bomlás''' a spontán [[atommag]]-átalakulások egyik fajtáját jelenti, mely a [[alapvető kölcsönhatások|gyenge kölcsönhatás]] eredménye. Három fajtája van. Ezek közül kettő β-részecske ([[elektron]], ill. [[pozitron]]) kibocsátásával jár, s egyúttal egy elektron-antineutrínó, ill. egy elektronneutrínó is keletkezik. A harmadik az elektronbefogás (EC: ''electron capture''), ahol is csak egy elektronneutrínó távozik a magból.
 
[[Fájl:Beta decay artistic.svg|bélyegkép|432px|A negatív béta-bomlás [[Feynman-gráf]]ja. NeutronEgy bomlikneutron protonná bomlik, miközben egy elektron és antiegy elektron-elektronneutrínóantineutrínó keletkezik]]
 
==Negatív béta-bomlás==
ANeutronfelesleggel rendelkező atomokra jellemző folyamat, de a szabad neutron is negatív béta-bomló. A bomlás során egya szabad neutron vagy a magban kötött [[neutron]]ok egyike [[proton]]ná alakul, miközben egy [[elektron]] és antielektronegy elektron-anti[[neutrínó]] kibocsátásatávozik, mellett.egymás Aközött keletkezőosztozkodva atom [[Rendszám (kémia)|rendszám]]a emiatt''Q'' eggyelbomlási növekszik,energia [[tömegszám]]atúlnyomó változatlanrészén: marad. Neutronfelesleggel rendelkező atomokra jellemző.
 
: <math>\mathrm{n}\rightarrow\mathrm{p}+\mathrm{e}^-+\bar{\nu}_e</math>
 
Ha egy magban kötött neutron bomlik el, akkor a keletkező atom [[Rendszám (kémia)|rendszám]]a emiatt eggyel növekszik, [[tömegszám]]a változatlan marad. Nuklidos írásmódot használva a következő (formális) egyenlettel fejezhetjük ki pl. a negatív béta-bomló Cs-137 esetében a megmaradási törvényeket:
: például <math>\mathrm{~^{137}_{55}Cs}\rightarrow\mathrm{~^{137}_{56}Ba}+\mathrm{e}^-+\bar{\nu}_e</math>▼
 
▲: például <math>\mathrm{~^{137}_{55}Cs}\rightarrow\mathrm{~^{137}_{56}Ba}^{+}+\mathrm{e}^-+\bar{\nu}_e</math>
 
ahol az explicite megjelenített elektron a béta-részecske, a Ba leánynuklid esetében pedig azért szerepel "+" a jobb felső indexben, mert a héjeletronok száma nem változott (maradt 55), viszont a magtöltés 56-ra nőtt, (formálisan) tehát egy egyszeresen töltött pozitív töltés jött létre.
 
Mivel a nuklidadatbázisokban semleges atomokra vonatkozó tömegadatok vannak, energiaszámításokhoz (pl. annak eldöntéséhez, hogy egy spontán folyamat – bomlás – végbemehet-e vagy sem) célszerű egy kis "kreatív" könyveléssel megszabadulni a töltéstől. Ha eltekintünk az elektron kötési energiájától, akkor – kihasználva azt, hogy egyfelől van egy elektronhiányunk, másfelől van egy "fölösleges"
 
==Pozitív béta-bomlás==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Béta-bomlás”