„Béta-bomlás” változatai közötti eltérés

Viszonylagos protonfelesleggel rendelkező atomokra jellemző folyamat, akárcsak a pozitív béta-bomlás, tehát egymással versengő folyamatokról van szó. Szabad proton csak energiabefektetés árán képes neutronná alakulni egy elektronnal. Az "egyesülés" felfedi a különbséget az EC soránés a magbanbéta-bomlás másik két fajtája között: egy csupasz mag – önmagában – sohasem lenne képes átalakulni ezzel a bomlási móddal.

: <math>\mbox{p} + \mbox{e}^- \rightarrow \mbox{n} + {\nu}_e</math>.

EC során ''egy atom magjában kötött'' [[proton]]ok egyike [[neutron]]ná alakul át egy a magban "időző" héjelektronnal, amely nagy valószínűséggel egy K-elektron lesz, hiszen azoknak a legnagyobb a megtalálási valószínűségük a mag parányi térfogatában. (Ne feledjük: a K-elektronok s elektronok, melyek esetében a hullámfüggvény abszolút értékének négyzete éppen a magban veszi fel a maximumát, s a mag közepétől távolodva rohamosan csökken.) Miközben az elektron befogódik, egy elektron[[neutrínó]] távozik a magból:

: például <math>\mathrm{~^{2264}_{1129}NaCu} + e^- \rightarrow\mathrm{~^{2264}_{1028}NeNi} + {\nu}_e</math>