„Zsarolás (film, 1929)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Brit filmek” kategória hozzáadva (a HotCattel)
Adatok kieg+forma
13. sor:
| forgalmazó =[[Wardour Films Ltd.]]
| gyártó =
| bemutató ={{zászló|Egyesült Királyság}} [[1929]]. [[június 30.]]
| bemutató éve =1929
| időtartam =84 perc
| ország ={{Egyesült Királyság}}
| nyelv =[[Angol nyelv|angol]]
| költségvetés =
22 ⟶ 23 sor:
}}
 
A „Zsarolás“'''''Zsarolás''''' (''Blackmail'') [[Alfred Hitchcock]] [[1929]]-ben bemutatott filmje, mely a rendező egyik korai műve. A film abban az időben készült, amikor a hangosfilm még gyerekcipőben járt. A „Zsarolás“''Zsarolás'', 1929-ben az első brit hangosfilm volt. Mint annyi más alkotást ebből az időből, a „Zsarolás“-''Zsarolás''t is rögtön két verzióban forgatták: egy [[hangosfilm]] valamint egy [[némafilm]] változatban. Ez utóbbira azért volt szükség, mert akkoriban még nem minden moziban lehetett hangosfilmet vetíteni. Erre a kétszeres idő- és energiaráfordításra – mely végeredményben két eltérő, de tartalmilag mégis azonos filmet jelentett – azért is volt szükség, mert a szinkronizálás akkoriban még nem volt annyira fejlett és elterjedt eljárás.
'''''Zsarolás''''' (''Blackmail'') [[1929]]-ben készült brit film
 
A „Zsarolás“ [[Alfred Hitchcock]] egyik korai műve. A film abban az időben készült, amikor a hangosfilm még gyerekcipőben járt. A „Zsarolás“, 1929-ben az első brit hangosfilm volt. Mint annyi más alkotást ebből az időből, a „Zsarolás“-t is rögtön két verzióban forgatták: egy [[hangosfilm]] valamint egy [[némafilm]] változatban. Ez utóbbira azért volt szükség, mert akkoriban még nem minden moziban lehetett hangosfilmet vetíteni. Erre a kétszeres idő- és energiaráfordításra – mely végeredményben két eltérő, de tartalmilag mégis azonos filmet jelentett – azért is volt szükség, mert a szinkronizálás akkoriban még nem volt annyira fejlett és elterjedt eljárás.
 
==Tartalom==
{{cselekmény}}
Egy éttermi veszekedést követően a fiatal és feldühödött Alice White otthagyja barátját, Frank Webbert az étteremben. A fiatal férfi a lány vőlegénye és a [[Scotland Yard]]nál dolgozik, mint [[detektív]]. Alice egy másik férfival hagyja el az éttermet, aki festő. Az idegen elhívja magához a műtermébe és ott megpróbálja a lányt megerőszakolni. A dulakodás közben a lány egy késsel leszúrja a férfit. Alice a nagy pánikban hazarohan s közben az egyik kesztyűjét a műteremben felejti. A rendőrségen Frank az, akit az esettel megbíznak. A műteremben megtalálja Alice kesztyűjét, amit titokban zsebre tesz. A történet tisztázására kettejük közt nem kerül sor, mert egy férfi bukkan fel, Tracy, akinek birtokában van a lány kesztyűpárja. Az ismeretlen zsarolással próbálkozik. Frank azonban kideríti, hogy az ember maga is a gyanúsítottak közt van, s kollégáit Tracy nyomába ereszti. A zsaroló a [[British Museum]]ba menekül a rendőrség elől, ahol a kupolára érve halálba zuhan. Alice erre, vőlegénye tanácsával ellentétben a Scotland Yardra siet, hogy vallomást tegyen. A rendőrségen azonban ismét Frank kerül az útjába, aki végül hazaviszi a lányt.
 
== Szereplők ==
*Alice White ([[Anny Ondra]])
*Frank Webber ([[John Longden]])
*Mrs. White ([[Sara Allgood]])
*Mr. White ([[Charles Paton]])
*Tracy ([[Donald Calthrop]])
 
 
==Kritika==
A „Zsarolás“''Zsarolás'' cselekménye sem tartalmilag sem pedig [[pszichológia]]ilag nincs kellően kidolgozva. Ennek ellenére több jelenetben tudatosan alkalmazzák a hangosfilm adta új technikai lehetőségeket. Ilyen az az ismert jelenet, amikor egy kés áll a középpontban, mely Alice-t tettére emlékezteti. Hitchcock már ebben a filmjében is szuverén módon próbálgatja a [[krimi]]kre jellemző feszültségteremtést. Ezen felül a rá jellemző ún. „Hitchcock''Hitchcock-Touch“Touch'' is már felismerhető. Ilyen elemek például a szőke főszereplőnő, mely a későbbi filmjeinek egyfajta elődje, a bűn és bűnhődés témája, az látens [[szexualitás]] és természetesen a később Hitchcock-ismertetővé vált [[cameo]]-felvételek.
 
==Hitchcock a „Zsarolás“-''Zsarolás''ról==
''„A film végét igazából másként képzeltem. A zsaroló üldözése után a lányt el kellett volna, hogy fogják. A fiatal detektív ezután pedig azt tette volna vele, amit a film elején forgatott jelenetben a letartóztatáskor. Bilincsek, személyi adatok felvétele stb. A mellékhelyiségben ezután ismét találkozott volna valamelyik régi kollégájával, aki az esetről mit sem tudva megkérdezi: „Ma este is szórakozni megy a barátnőjével?“ mire ő ezt válaszolta volna: „Nem, ma haza megyek. És ez lett volna a film vége. A film producerei ezt a változatot azonban túl deprimálónak találták.”''
 
== Külső hivatkozások ==
* {{PORT.hu-film|8132|Zsarolás}}
{{portál|Filmművészet}}
 
[[Kategória:Hitchcock-filmek]]