„Vörös Hadsereg (magyar)” változatai közötti eltérés

a
ö
a (ö)
Mivel [[1919]]. [[március 21.|március 21-én]] az addigi ''Honvédelmi Minisztérium'' átalakult ''Honvédelmi Népbiztosság''gá, a honvédelmi népbiztos [[Pogány József]], míg a népbiztos-helyettes [[Szántó Béla]] lett
 
Többen is állítják{{forr}}, hogy [[Pogány József]] nem volt alkalmas a hadügyek vezetésére. Több másik népbiztossal is összeveszett katonai kérdésekben. A Forradalmi Kormányzótanács, látva a kialakult helyzetet, [[március 24.|március 24-én]] alapított egy háromtagú tanácsot ([[Kun Béla]], [[BőhmBöhm Vilmos]] és [[Weltner Jakab]] személyében) a kérdés eldöntésére. A tanács Pogány József pártját fogta: a szakszervezeteken keresztül, önkéntes hadsereget kell csinálni, s ily módon megtölteni a ''200000''-es megüresedett helyeket. A toborzás megkezdése után napról-napra nőtt a jelentkezők száma, de ebben közrejátszott a tény, hogy az ország elvesztheti a szuverenitását. A szervezési rendelet értelmében a mindhárom fegyvernemet magában foglaló hat hadosztályból, a székely különítményből ''(Székely Hadosztály)'' és a ''Dunaőrség''ből álló hadsereget írt elő. A toborzás a hadosztály-parancsnokságokon keresztül történt és a létszámot minden nap jelentették a ''Hadügyi Népbiztosság''on. [[április 1.|Április 1-jén]] az addig toborzottak létszáma összesen ''20640'' fő volt, az alábbi részletezésben:
 
{|| border="2" style="border-collapse:collapse;" cellpadding="3"
 
==A vezérkar==
A hadügy vezetésében meglévő viták miatt [[április 4.|április 4-étől]] öttagú hadügyi kollégium vette át a honvédelem irányítását: [[Kun Béla]] ([[KMP]]), [[Fiedler Rezső]] ([[KMP]]), [[Szántó Béla]] ([[MSZDP]]), [[BőhmBöhm Vilmos]] ([[MSZDP]]) és [[Haubrich József]] ([[MSZDP]])
 
[[Kategória:Magyar Tanácsköztársaság|Vo~ro~s Hadsereg]]