„A Hold hegyei” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Arab –> Arabok
a 1-jén
15. sor:
== Mai elméletek ==
 
Az európaiak csak a tizenkilencedik században, a [[Gyarmat (terület)|gyarmati]] korszakban folytatták a Nílus forrásának kutatását. [[James Augustus Grant|James Grant]] és [[John Speke]] [[1862]]-ben felfedezte, hogy a forrás nem elsősorban a hegyekben, hanem inkább az [[Afrikai Nagy Tavak]] területén keresendő. [[1889]]-ben [[Henry Morton Stanley]] végül is rátalált a hófödte csúcsokra, melyekre talán ráillett Diogenész leírása (a hegység sokáig elkerülte az európai utazók figyelmét, mivel nagyon gyakran ködbe burkolózott). [[1885]]. április 1-énjén térképére berajzolja a hegység pontos helyét, és a hegységnek napjainkban is ismert nevét, a [[Rwenzori-hegység]] nevet adta, mely a helyiek nyelvén „esőcsinálót” jelentett. A hegységben csupán a Nílus vizének kis része ered.
 
Sok mai kutató kételyeit fejezi ki, hogy ez a hegység lenne a Diogenész által leírt, „a Hold hegyei” néven ismert hegylánc, sőt egyesek véleménye szerint az egész történet csak kitaláció. [[G.W.B. Huntingford]] [[1840]]-ben azt vetette fel, hogy a Hold hegyei esetleg a [[Kilimandzsáró]]-heggyel azonosak, őt később J. Olver Thompson's 1948-ban kiadott, ''History of Ancient Geography'' ''(Az ókori fölrajztudomány története)'' című könyvében kigúnyolta. Huntingford később megjegyezte, hogy elméletében nem volt egyedül, Sir Harry Johnston 1911-ben és Dr. Gervase Mathew 1963-ban ugyanerre a következtetésre jutott.<ref>G.W.B. Huntingford, ''Periplus of the Erythraean Sea'', p. 175 (London: the Hakluyt Society, 1980).</ref> [[O. G. S. Crawford]] a hegységet [[Etiópia]] Amhara körzetének [[Abuna Yosef]] hegyével azonosította.