Wikipédia

„Nagy-Sárrét” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Vkarika (vitalap | szerkesztései)
24 szerkesztés
typo
1. sor:
A '''Sárrét''' egy [[tiszántúl]]i tájegység, máraamely már[[Békés szintemegye|Békés]], feledésbe[[Hajdú-Bihar merültmegye|Hajdú-Bihar]] ezés a[[Jász-Nagykun-Szolnok névmegye|Jász-Nagykun Szolnok megyék]] területén fekszik. FigyelembeNapjainkra eredeti jelentéstartalmát már jórészt elvesztette, figyelembe véve, hogy a névadó mocsarakat, ingoványokat lecsapolták, már nincs meg az az összekötő kapocs, ami egy egységgé fogta össze az egykori területet és annak településeitterületeket. SokanA azSárréten ottbelül lakókmegkülönböztetünk közül[[Kis-Sárrét|Kis]]- semés igen tudják azt[[Nagy-Sárrét]]et, hogyelőbbi egykorBékés falvaik,és városaikHajdú-Bihar ennekmegye atalálkozásánál tájegységnekazok voltakkeleti a tagjai.részein Szeretnémtalálható, hogy ezmíg a cikk a végső feledéstől mentse meg az egykori KisNagy-Sárrét ésBékés Nagysárrétmegye nevétészaknyugati, remélemHajdú-Bihar segít abban, hogy felfedezzék egymást újra,délnyugati és összefogvaJász-Nagykun-Szolnok ápoljákmegye továbbdélkeleti közössarkában múltjukattalálható.
 
== Fekvése ==
A Nagy-, illetve Kissárrét, [[Hajdú-Bihar]] déli, és [[Békés megye]] északi, északkeleti részén terült el. Nevét a [[Berettyó]] és a Körösök álltaláltal táplált mocsaras, ingoványos területről kapta. Területe valamikor kb. 150 ezer hold lehetett.
 
Területe valamikor kb 150 ezer hold lehetett.
A vizek lecsapolásával ma már szinte semmi nyoma nem maradt az egykori ingoványoknak.
== Története ==
A Sárrét, zord mocsaras, nádas emberi letelepedésre szinte alkalmatlannak tűnő terület volt egykoriban. Mégis már a [[honfoglalás]] előtt is lakták, szétszórt kis lakosszámú települések sűrűn fordultak elő a Sárrét szárazabb helyein. Nehezen megközelíthető helyek voltak ezek, melyek természetes védelmet nyújtottak az ottlakókott lakók számára, ugyanakkor bőven ellátta a lakosságot élelemmel, tüzelővel.
 
A letelepüléskor a [[Borsa]], [[Csolt]] és [[Vatha]] nemzetség kapta meg a területet. A [[Szent István]] király álltaláltal elrendelt templom építésektemplomépítések itt nagyon lassan mentek végbe, részben azért mert helyben nem állt rendelkezésre jó építőanyag, a köveket a Bihari[[Bihar-hegység|bihari hegyekből]] hozták. Másik ok a keresztényellenes mozgalmak, melyek főleg innen indultak pl.például a [[Vata-féle pogánylázadás]] lázadás. [[1241]]-ben, [[Kada Kán]] álltaláltal vezetett [[tatárok|tatár csapatok]] dúlták fel a településeket, de később szinte minden falut újjá építettek. [[1550]] körül kezdett elterjedniterjedni a [[reformáció]], a helyiek igen korán felvették az új vallást, [[református]]sá vált a lakosság nagy része. [[Gyula (település)|Gyula]] eleste után [[1566]]-ban a Sárrét déli fele török uralom alá került, [[1660]]-ig [[Nagyvárad|Várad]] elestéig Szeghalomnál[[Szeghalom]]nál volt a határ a [[Török Birodalom]] és [[Erdély]] között. Ez azzal is járt, hogy a falvakat állandóan pusztították, némelyik többször is elnéptelenedett. Várad [[1692]], és Gyula [[1695]]-ben történt visszafoglalása után, a falvak fokozatosan benépesültek, de számuk alaposan megfogyatkozott.
[[1720]] után a települések fejlődése általában egyenletes volt, többségük ma is létezik. Helyi jellegzetességnek tekinthetjük, hogy a mocsarak a határokat bizonytalanná tették, sok határper is folyt emiatt. [[1720]] után nagy határrendezések voltak, Szeghalom, Füzesgyarmat és Csökmő hovatartozása sokáig volt vita tárgya. Az ezutáni időszakot csendes fejlődés jellemezte, szaporodtak a házak, ezek azonban még mindig sár-, vályogfalú és nádtetős épületek voltak. A lakosság a kezdetektől egészen a folyók szabályozásáig, és a mocsarak lecsapolásáig, szabad tartásos, rideg állatenyésztéssel foglakozott. A vizek szabályozása után a mocsarak gyorsan kiszáradtak, és a nádasok felégetése után beindult az intenzív földművelés.▼
 
▲[[1720]] után a települések fejlődése általában egyenletes volt, többségük ma is létezik. Helyi jellegzetességnek tekinthetjük, hogy a mocsarak a határokat bizonytalanná tették, sok határper is folyt emiatt. [[1720]] után nagy határrendezések voltak, Szeghalom, [[Füzesgyarmat]] és [[Csökmő]] hovatartozása sokáig volt vita tárgya. Az ezutániez utáni időszakot csendes fejlődés jellemezte, szaporodtak a házak, ezek azonban még mindig sár-, vályogfalú és nádtetős épületek voltak. A lakosság a kezdetektől egészen a folyók szabályozásáig, és a mocsarak lecsapolásáig, szabad tartásos, rideg állatenyésztésselállattenyésztéssel foglakozott. A vizek szabályozása után a mocsarak gyorsan kiszáradtak, és a nádasok felégetése után beindult az intenzív földművelés.
 
Jelentős ipara nem alakult ki, ezt egyébként a szinte járhatatlan utak is akadályozták, a vízrendezés után (1886-88) viszont beindult a vasútépítés. A lakosság egy része itt talált magának megélhetést, egy másik jelentős résznek viszont lehetőséget biztosított, hogy távolabbi helyekre vándoroljanak, az akkoriban létesült ipari központokba.
 
14 ⟶ 16 sor:
* Aka, Bakonszeg mellett volt. Első írásos emléke [[1283]]-ból való, a török pusztítás után nem építették újjá
* Apróhalomháza, Gyomától északra. [[1321]]-ben említik mint a Barsa család birtokát, [[1598]]-ban a török csapatok véglek elpusztították.
* [[Bakonszeg]], BerettyóujfalutólBerettyóújfalutól délnyugatra a Berettyó mellett, a 12.sz-ban Apa-Kovácsi néven szerepelt, de a területén jelentős népvándorlás korabeli sírokat is találtak. Ma is létező település, itt temették el [[Bessenyei György]]öt.
* Balkány, Szeghalomtól északnyugatra feküdt. [[1598]]-ban pusztult el.
* Bálintelke, Berettyóújfalutól délnyugatra. Első emléke [[1291]]-ből való, [[1470]]-ben már csak mint pusztát említették.
20 ⟶ 22 sor:
* Barsa, Csökmőtől északra volt. Első említése [[1216]]-ban volt, a török pusztítása után nem épült ujjá.
* [[Bélmegyer]],Vésztőtől délnyugatra fekszik, először [[1346]]-ban említették
* BerttyószentmártonBerettyószentmárton, ma Berettyóújfaluhoz tartozik, annak déli részén a Berettyó bal partján. Első említése [[1213]]-ból származik.
* [[Berettyóújfalu]], először [[1285]]-ben mint ''Nova Villa'' említették.
* [[Biharnagybajom]], Füzesgyarmattól északra fekszik, [[1216]]-ban szerepel először a váradi regestrumban, de a történészek szerint a honfoglalás előtt jelentős földvár lehetett a területén
27 ⟶ 29 sor:
* Bozsód, Csökmőtől északkeletre feküdt, először [[1220]]-ban említették, a török idők alatt pusztult el.
* Bökény, szintén Csökmő közelében volt, [[1214]]-ben említették először, és [[1588]]-ban még lakták. Pontos helye nem ismert.
* [[Bucsa]], Karcag és FüzegyarmatFüzesgyarmat között található.
* Cséfány, Szeghalom közelében, [[1336]]-ban már egyháza volt, [[1598]]-ban a tatárok elpusztították.
* Csekehida, Zsákától nyugatra lévő falu volt. [[1322]]-ben már írásban említették, a török pusztítás után nem építették újjá.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy-Sárrét”