Pongyola harangvirág

A pongyola harangvirág középhegységeinkben a Dunántúlon és az Alföld egyes részein (Kis-A., Mezőföld, Duna-Tisza köze, Tiszántúl, Nyírség, Dráva-vidék) gyakori. Mészkő és dolomitsziklagyepjeinek, valamint löszös sziklafüves rétjeinek növénye. A pongyola harangvirág két alfaja él Magyarországon ssp. sibirca él az országunk legnagyobb részében, míg a ssp. divergenteformis az Északi-középhegységünk keleti felében (Bükktől a Zempléni-hegységig)fordul csak elő. A szár elágazó, szőrös. A tőlevelek hosszúkás lándzsásak, szőrösek. A virágok kezdetben felállók, majd bókolók. A virág pártája 15-40 mm hosszú, a csészecimpák közötti öblökben kifelé görbülő függelék van. A ssp. sibirica pártája rövidebb: 15-25 mm és cimpák közti függeléke lándzsás. A ssp. divergenteformis pártája általában hosszabb 30-40 mm, de ritkán lehet ettől rövidebb is 20-30 mm és a cimpák közti függeléke széles-lándzsás. a toktermés bokoló.