„Tiszafüred” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Fekvése: korr. |
|||
27. sor:
==Története==
===1849-ig===
[[1849]]-ben, amikor [[Eger]] az [[osztrák]] csapatok megszállása alá került, egy rövid időre Tiszafüred [[Heves és Külső-Szolnok vármegye]] székhelye lett a dicsőséges [[Tavaszi hadjárat]] idején{{forrás}}.▼
A régészek már ie. 4500-4400-ból, a neolitikum korából találtak itt leleteket. A kutatások a mai Külsőfokpart környékén tárták fel az ókori emlékeket. A Tisza szabályozása előtt a folyó ezen terület mellett folyt.
Az Örvényi-templomdombon az államalapítás idejéből kerültek elő leletek. Az ásatások során egy települést, annak temetőjével tártak fel az Árpád-korból.
Az [[1876-os megyerendezés]] során, amikor [[Heves és Külső-Szolnok vármegye]] kettévált, Tiszafüred [[Heves vármegye|Heves vármegyéhez]] került, mivel [[Eger]]hez közelebb fekszik, mint [[Szolnok]]hoz. Az [[1950-es megyerendezés]] során azonban a két megye határa ezen a szakaszon a [[Tisza]] lett, így a település [[Heves]]ből [[Szolnok megye|Szolnok megyébe]] került.▼
A város nevét a forrásmunkák 1273-ban említik először, Fyred Villa néven, mint a nagyváradi püspök halászfaluja. A ma városrész Örvényről néhány évvel korábbról, 1264-ből vannak források. A város viharos középkori történelme után (ötször vált lakatlanná a török portyázások miatt 1596 és 1713 között), Mária Terézia 1744-ben mezővárosi rangot adományozott a településnek. Az 1833-ban épült első állandó Tisza-hídja országos jelentősséget adott a városnak. Tokaj, Szolnok és Szeged mellett ez volt az egyedüli biztos átkelési lehetőség a folyón. Ekkortól datálható a környező településekkel történő közúti kapcsolat fejlődése, ezzel újabb lendületet adva a település fejlődésének és jelentősségének növeléséhez.
▲[[1849]]-ben, amikor [[Eger]] az [[osztrák]] csapatok megszállása alá került, egy rövid időre Tiszafüred [[Heves és Külső-Szolnok vármegye]] székhelye lett a dicsőséges [[Tavaszi hadjárat]] idején
Napjainkban a város a [[Tisza-tó]] partjának legnagyobb települése, gazdasági, kulturális, oktatási és idegenforgalmi központja.▼
===1849-től a Rendszerváltásig===
▲Az [[1876-os megyerendezés]] során, amikor [[Heves és Külső-Szolnok vármegye]] kettévált, Tiszafüred [[Heves vármegye|Heves vármegyéhez]] került, mivel [[Eger]]hez közelebb fekszik, mint [[Szolnok]]hoz.
Az első világháború gátat vetett a fejlődésnek. A település mezővárosi rangjáról is lemondott. Az [[1950-es megyerendezés]] során a település vonzáskörzetének felével [[Heves]]ből [[Szolnok megye|Szolnok megyébe]] került. A szocialista iparosítás jótékony hatással volt a lendületét vesztett település számára, hajó- és darugyár, valamint alumíniumgyár és gyógyszercsomagoló létesült Tiszafüreden. A duzzadó népesség és területi növekedés miatt [[1966]]-ban magába olvasztotta [[Tiszaörvény]]t; majd [[1984]]-ben [[város]]sá nyilvánították és egyidejűleg hozzácsatolták [[Tiszaszőlős]]t is.
===Kócsújfalu-városrész története===
Kócsújfalu nevét 60 évvel ezelőtti térképen hiába keresnénk, hiszen a falu története az ötvenes években kezdődött, amikor az Állami Gazdaság dolgozói számára új települést építettek, és mivel a falukép szinte semmit nem változott azóta, a falusi "szocreál" gyönyörű példáját találni Kócsújfalun.
Az "osztályidegen elemeket" kitelepítették a Hortobágyra, megteremtve a magyar Gulágot. A Górés-tanya, Borsós, Árkus-major környékbeli tanyák őrzik ezen dicstelenség emlékeit. Az ezzel kapcsolatos történeti kutatómunka színhelyéül Kócsújfalut jelölték ki, lerakva egy emlék-kápolna alapjait is.
===A Rendszerváltás után===
Az alapvetően a KGST piacaira termelő gyárak bezárása után a település gazdasága összeomlott. Lehetőségek híján az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek egyikévé vált. A recessziót mutatja, hogy 2002-ben Tiszaszőlős kinyílvánította elszakadását a várostól.
▲A helyzet azóta árnyaltabbá vált. Tiszafüred fokozatosan alakul át az egykori ipari városból idegenforgalmi-szolgáltató központtá. Napjainkban a város a
Sorra nyitnak a multinacionális cégek bevásárlóegységei, rendeződik az infrastruktúra és a város vezetése világos jövőképpel vágott neki a 3. évezrednek.
=== Népcsoportok ===
[[2001]]-ben a város lakosságának 98 %-a [[Magyarok|magyar]], 1 %-a [[cigány]] és 1 %-a egyéb (főleg [[Németek|német]]) nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/12/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref>
===Vallások===
A település lakosságának döntő hányada a magyarországi trendnek megfelelően ateista, vagy hitéletét egyházközösségen kívül gyakorló polgárból áll. Ugyanakkor jelentős csoportjait találjuk a református, katolikus gyülekezetnek, valamint a Hit Gyülekezete és a Jehova Tanui Egyház is egyre intenzívebben van jelen a településen. A II. világháború történései miatt az egykor nagyszámú zsidó közösség mára eltűnőben van.
==Nevezetességei==
| |||