„Cseres Tibor” változatai közötti eltérés

'''Cseres Tibor''', (eredeti nevén ''Portik Cseres Tibor''), ([[Gyergyóremete]], [[1915]]. [[április 1.]] – [[Budapest]], [[1993]]. [[május 23.]]) magyar író, [[1987]] és [[1989]] között a [[Magyar Írók Szövetsége]] elnöke.

 

 

Történelmi regényei és tényfeltáró írásai kulcsfontosságúak voltak a magyar nép történelmi lelkiismeretének és büszkeségének ápolásában a [[20. század]] második felében.

 

 

 

[[1945]]-ben a [[Viharsarok (újság)|Viharsarok]] című "munkás és parasztújság" alapítója volt, ott többek közt [[Liska Tibor]]ral dolgozott együtt. A [[Csehszlovák Áttelepítési Bizottság]] tevékenykedése idején a magyarországi szlovák kisebbség, a [[békés-csanádi szlovák sziget]]" asszimilációjának okairól írt vezércikket (azt írva, hogy ez gazdasági okoknak, semmint "elnyomó kényszereknek" volt betudható).

Több évtizedig a [[Budapest XII. kerülete|XII. kerület]], [[Németvölgy]] lakója volt.

 

[[1983]]-ban mintegy ötven magyar íróval együtt nyílt levélben tiltakozott az [[Új Symposium]] [[jugoszlávia]]i magyar irodalmi folyóirat szerkesztőbizottságának menesztése ellen.

[[1984]]. [[június 6.|június 6-án]] [[Csurka István]] és [[Mészöly Miklós]] írókkal együtt tiltakozó nyilatkozatot tett közzé [[Duray Miklós]] [[szlovákia]]i magyar író letartóztatása ellen, valamint személyesen is megjelentek bírósági tárgyalásán.

 

A Magyar Írók Szövetsége [[1986]]. [[november 29.|november 29-én]] és 30-án tartott közgyűlésén választotta elnökévé Cserest, [[Hubay Miklós]] után, olyan időszakban, amikor a gyengülő [[Kommunizmus Magyarországon|kommunista hatalom]] az erjedés segítőjét, így ellenségét látta a szövetségben. A [[Kádár János|Kádár]]-rezsim mellett demonstráló kilépésre és új szervezet alapítására ösztönözték a 150-re becsült számú kommunista írót, de 1987 elejéig csak 28-an léptek ki ([[Almási Miklós]], [[E. Fehér Pál]], [[Köpeczi Béla]], [[Moldova György]], [[Szerdahelyi István]] – többen, mint [[Juhász Ferenc (költő)|Juhász Ferenc]], vagy [[Szabó Magda]] azonban visszaléptek).

 

Cserest felszólították, hogy távolítsák el a "kemény magot" a szövetségből és vezetéséből, de ez nem történt meg. [[1987]]-ben ezért hírzárlatot rendeltek el a szövetség köré és szilencimura ítélték a rendszert kritizáló írókat, mint [[Csoóri Sándor]] és [[Csurka István]]. A szorítás csak [[1988]]-ban enyhült a szövetség körül. Ebben az évben a szövetség nyílt levélben – hiába – kérte a kormányt, forduljon az ENSZ-hez a [[románia]]i magyarság sorsa érdekében, a falurombolás ellen. <ref>[http://www.iroszovetseg.hu/html/tor6.html Irószövetség.hu]</ref> Cseres Tibor [[1989]]-ig volt az Írószövetség elnöke, utóda [[Göncz Árpád]] volt.

 

 

[[Fájl:Cseres Tibor emlék táblája XII kerület Tartsay Vilmos utca 20.jpg|thumb|jobbra|200px| [[Emléktáblák Budapest XII. kerületében|Emléktáblája a: Budapest XII. kerület Tartsay Vilmos utca 20]] ]]

* Gyergyóremete központjában emlékművet emeltek neki, emlékét társaság ápolja. Az [[1990-es évek]] közepe óta a gyergyóremetei Fráter György iskolában április utolsó péntekjén Cseres Tibor napot tartanak, anyanyelvi és versmondó vetélkedőkkel.

 

 

 

* Hideg napok ([[1964]]. Lefordították angol, francia, horvát, lengyel, német, orosz, román, szerb nyelvre.)

* [http://www.babelmatrix.org/index.php?page=work&auth_id=656&work_id=2546'' Hideg napok'' műfordításokban] Bábel Web Antológia

 

{{források}}

 

 

[[eo:Tibor Cseres]]