„Építőipar” változatai közötti eltérés

a
Bot: következő hozzáadása: cv, ms, new, no következő módosítása: zh; kozmetikai változtatások
a (Bot: 1 cím végéről a kettőspont törölve. (Hibakód: 57))
a (Bot: következő hozzáadása: cv, ms, new, no következő módosítása: zh; kozmetikai változtatások)
Az '''építőipar''' azon iparágak gyűjtőneve, melyek az épített tereket hozzák létre a társadalom számára. Számos részterületre bontható az épített tér helyzete (magas- és mélyépítészet), a közösségi terek jellege (városépítészet), a tereket és épített egységeket összekapcsoló közművek (közműépítés, műtárgyak, utak és vasutak építészete) és a kulturális jellege (műemlékvédelem) alapján is.
 
== Építőipari alrendszerek ==
 
=== Alpintechnika ===
Olyan építészeti feladatok ellátása, amelyet a hegymászásnál használt módszerekkel lehet megvalósítani.
 
=== Árnyékolástechnika ===
Épületek napsugárzás elleni árnyékolását megoldó építészeti alrendszer.
 
=== Asztalosipar ===
Az épületek belső bútorozását végző iparág.
 
=== Belsőépítészet ===
Az épületek belső berendezését tervező és kivitelező iparág.
 
=== Betonépítészet ===
Ma már az épületek és közutak, vezetékek, hidak legnagyobb része a vasbeton fölhasználásával készül. A vasbeton a vázát alkotja az építészeti alkotásoknak.
=== Biztonságtechnika ===
A modern építészetnek berendezéseket kell elkészítenie a tűz, a vízkár, a szélkárok elkerülése érdekében. Ugyancsak ide tartozik a villámelhárítás, az elektromos biztonság kezelése is.
=== Burkolástechnika, szigeteléstechnika ===
Az épület külső és a falak belső felületét is különleges anyagokkal védik az erózió, a rongálódás ellen. Ugyancsak a burkolással illesztik az épített falat a környezethez.
 
=== Csatornaépítés ===
Az emberi tartózkodásra épített terek legősibb illesztése a városban a csatorna. A vízkörzés a víz bevezetését, majd a szennyvíz elvezetését jelenti. Nagy mennyiségű víz elvezetése az ókorban a mezőgazdaság számára is fontos volt. A csatornaépítészet az egyik legősibb építészeti iparág ezen a területen (mocsarak lecsapolása is ide tartozik).
 
=== Építőanyag-ipar ===
A bányászattól a különféle félkésztermékekig tart a különféle építőanyag-ipari ágazatok munkája, melyeket aztán az építés során fölhasználnak.
 
=== Építőgépipar ===
Számos gép veszi ma már körül az épülő építményeket. A daruk, szállítószalagok, betonkeverők, vagy a betont odaszállító egységek, a földmunkák gépei, mind az építőgépipar alrendszerei.
=== Felvonóipar ===
A magas épületekben a mozgást a felvonók (liftek) teszik kényelmessé. Ez az iparág nagyméretű ipari létesítményekben is fontos szerephez jut (hidak, autópályák, malmok, felhőkarcolók fölvonói).
 
=== Épületgépészeti ipar ===
A felvonóipar is az összetettebb [[épületgépészet]]i ipar egyik alrendszere. A belső áramlások és a környezetből odaszállított anyagok belső köröztetése, áramoltatása ebben az épületgépészeti iparban terveződik, majd épül meg. Víz, villany és gázhálózat, valamint ma már a mikroelektronikai hálózat is fontos részét alkotják az épületeket létrehozó iparágnak.
 
=== Kertészet ===
Az épített műtárgyakat a természeti és a városi környezetbe illeszti ez a részterület.
 
=== Klíma- és légtechnika ===
Az épületgépészet egyik alrendszere.
 
=== Magasépítés és mélyépítés ===
Különleges magasságba vagy mélységbe nyúló épített alkotások tartoznak a magasépítés és a mélyépítés iparági rendszerébe. Hidak, bányák, alagutak, tornyok építészete tartozik ebbe a körbe.
 
=== Méréstechnika ===
A modern, nagy értékű épületeket folyamatos ellenőrzés alatt kell tartani. Az ilyen összetett mérő rendszerek ma már egy nagy értékű épületnél, üzemnél diszpécserszolgálatot igényelnek. Ennek mérőhálózatát biztosítja a méréstechnika.
 
=== Passzívház ===
Mind a [[tervezés]], mind az [[épületgépészet]] nagy hatással van a [[passzívház]]ra.
 
== Irodalom ==
* Frideczky K., Nagy T.-né (1975): Építőipari anyag- és gyártásismeret. Műszaki Kiadó, Budapest
* Széll L., Kormanik B., Moldovány Gy. (szerk.) (1963): Magasépítéstan. Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest
* Bajnóczy és 13 társszerző (2000): Épületgépészet 2000. Alapismeretek. Épületgépészet Kiadó Kft. Budapest
* Gyurcsovics L.,Zöld A. (2000): Fűtéstechnika. Műegyetemi Kiadó, Budapest
 
== Külső hivatkozások ==
[[Bautrend]]
 
== Lásd még ==
 
* [[Textil alapanyagú geoműanyagok]]
[[bg:Строителство]]
[[cs:Staveniště]]
[[cv:Çурт-йĕр тăваслăх]]
[[da:Konstruktion]]
[[de:Bauausführung]]
[[es:Construcción]]
[[eo:Konstruado]]
[[es:Construcción]]
[[eu:Eraikuntza]]
[[fi:Rakennusteollisuus]]
[[fr:Construction]]
[[kohe:건설בנייה]]
[[id:Konstruksi]]
[[it:Costruzione edilizia]]
[[heja:בנייה建設]]
[[ko:건설]]
[[ky:Курулуш]]
[[mk:Градежништво]]
[[ms:Pembinaan]]
[[new:निर्माण]]
[[nl:Bouw]]
[[no:Bygge- og anleggsnæringen]]
[[ja:建設]]
[[uz:Qurilish]]
[[pl:Roboty budowlane]]
[[pt:Construção]]
[[ru:Строительство]]
[[fi:Rakennusteollisuus]]
[[sv:Byggnadskonstruktion]]
[[th:การก่อสร้าง]]
[[uz:Qurilish]]
[[vi:Xây dựng]]
[[yi:הויז קאנסטרוקציע]]
[[zh:建]]
247 461

szerkesztés