„Gályarabság” változatai közötti eltérés

[[Franciaország]]ban [[IX. Károly francia király|IX. Károly]] [[1562]]-ben az [[orléans]]i rendelettel megparancsolta, hogy a [[cigány]]okat, ha két hónap leforgása alatt minden pereputtyostól ''(tourstous ceux qui s'appellents’appellent BohémiensBohêmes ou Egyptiens, leurs femmes, enfantsenfans et autres de leur suite)'' el nem hagyják a francia földet, ''„a bírák nyomban fogassák el, borotváltassák le szakállukat és hajukat s szolgáltassák valamelyik gályakapitány kezébe, kik három esztendeig tartsák őket a gályákon”''. Nem sokkal később, [[1564]]-ben a király meghagyta az összes törvényszéknek, hogy ezentúl senkit se ítéljenek 10 évnél kevesebb időre gályarabságra. Száz évvel később [[Colbert]] utasította a bírákat, hogy minél több embert ítéljenek gályákra, és aki odakerült, azt törvényes büntetési ideje leteltével sem engedték szabadon. Gyakori eset volt, hogy egy-egy erős ember háromszor-négyszerte több ideig raboskodott a gályákon, mint amennyire ítélték. Colbert [[1670]]. évi rendelete szerint a gályarabság időhöz kötött vagy örökös; mindkét esetben ezzel együtt jár az időnkénti [[megkorbácsolás]] és a tüzes vassal való [[megbélyegzés]]. Minden gályarabnak jobb vállára a ''GAL'' (azaz ''galérien'', gályarab) betűket sütötték, hogy ha megszökne, vagy ha kiszabadulása után újabb [[bűn]]t követne el, felismerhető legyen, hogy már büntetve volt. Öregeket, gyenge férfiakat és nőket nem ítéltek gályarabságra.