„III. Richárd (dráma)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TXiKiBoT (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: ko:리처드 3세 (희곡)
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
A '''III. Richárd''' [[William Shakespeare]] [[1592]] körül írt királydrámája, amelynek tárgya [[III. Richárd angol király]] hatalomra jutása és rövid uralkodása. A [[Hamlet, dán királyfi|Hamlet]] után ez Shakespeare második leghosszabb darabja, amelyet ritkán adnak elő teljes terjedelmében.
 
Arról, hogy a [[rózsák háborúja|Rózsák háborúját]] követően nem a [[York-ház|Yorkok]] lettek Anglia felvirágoztatói, [[III. Richárd angol király|III. Richárd]], a gátlástalan, [[Niccolò Machiavelli|machiavellista]] király tehet. A ''VI. Henrik'' ismerete elengedhetetlenül szükséges az [[1592]] körül keletkezett ''III. Richárd'' megértéséhez – a dráma kezdő sorainál azt vesszük észre, hogy egy előadás utolsó harmadára érkeztünk – tudjuk, kinek udvarol a koporsónál a púpos, ki fekszik a koporsóban, kit vezetnek a [[Londoni Tower|Towerbe]], miért átkozódik egy eszelős öregasszony, aki hajdan állítólag királyné volt. Az ítélet sommás. „Bőrükön a rokonvér. Egyikükért sem kár.”<ref>Cs. Szabó László (1987): Shakespeare. Esszék. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. 157. o.</ref> A történetben mindenkinek igényei és elszámolnivalói vannak, mindenki bosszúért liheg – ebből az erkölcsi csődtömegből profitál Richárd, aki már nem középkori király, hanem machiavellista reneszánsz fejedelem.
 
A dráma a korai, nyersebb Shakespeare-darabok közül való, a ''Titus Andronicus'' és a ''[[Rómeó és Júlia]]'' közvetlen rokona. A darab egy kezdő, tapogatózó, szertelen drámaíró műve, amelyben még sok a retorikai nehézkesség, és amelyben dominálnak a középkori moralitás-játékok sablonos elemei. Shakespeare Richárdja azért hozott újat, mert bonyolultabb és elevenebb figura volt, mint előtte az angol színpadok bármelyik hőse.