Főmenü megnyitása

Módosítások

a
kisebb formai javítások
[[Fájl:SphynxTourists.JPG|250px|jobbra|bélyegkép|19. századi utazók a [[Gízai Nagy-piramis|Kheops-piramisnál]]]]
'''A turizmus története''' az [[ember]]iség fejlődésének fő szakaszaihoz kapcsolódik. A turizmus történetének ismerete hozzásegít a modern [[turizmus]] megértéséhez illetve a jövőbeni tendenciák érzékeléséhez is. <ref>A nem hétköznapi életvitelhez tartozó helyváltoztatások és utazások körében nem érintjük a népvándorlások, háborúk történetét, bár azok is nagymértékű helyváltoztatással bírtak. A turizmus fő szereplője nem a hódító vagy véglegesen menekülő, hanem a külvilágot békésen megismerni vágyó és az állandó környezetébe visszatérő emberről szól.</ref>
 
A szervezett turizmus (régebbi nevén ''idegenforgalom'') alig kétszáz éves múltra tekinthet vissza. [[1841]]-ben [[Thomas Cook]], az [[anglia]]i ''South Midland Temperence Associaton'' titkára, kirándulást szervezett [[Lougborugh]]ba. Ez 10 [[mérföld]]es [[vonat]]os kirándulás volt, és 1 [[schilling]]be került az utazás oda és vissza. 570 résztvevője volt. Maga Cook volt az [[idegenvezető]]. Az utazás sikere további utak megszervezésére motiválta. Tevékenységét [[1845]]-ben legalizálta és megalapította a nagy hagyományú Cook utazási irodát.
==Az őskortól a középkorig==
[[Fájl:Via appia.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|A Via Appia maradványai [[Róma|Rómában]]]]
Az [[őskor|ősember]] elsősorban élelemszerzés céljából indult útjára. <ref>A [[Tirol]]ban talált [[Ötzi]]t persze csak humorosan, sokan az 1850-es években megindult [[alpinizmus]] alapítójának tekintik. </ref> Vándorlásai során bejárta a földrészeket. Ahol "normális" életvitelt lehetővé tevő körülményeket talált ideiglenesen vagy véglegesen letelepedett.
 
Kb. hatezer évvel ezelőtt [[Babilon]]ban és [[Egyiptom]]ban útnak indultak a [[kereskedelem|kereskedők]]. Ekkor jöttek létre az első [[kereskedelmi szálláshely]]ek. A korai turizmus fő formái az üzleti (kereskedők) vagy hivatással járó (futárok, közigazgatási tisztségviselők) és a vallási célzatú utazások (zarándoklatok) voltak. Az [[i. e. 776]] óta megrendezett [[ókor]]i [[olimpiai játékok]]ra a [[ókori Görögország|görög]]ök szabályosan szervezték a közönséget. Hírnökök járták be a vidéket és felszólították a lakosságot a játékok meglátogatására. <ref>Az olimpiai játékokat [[1896]]-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság újította fel [[Athén]]ban megrendezve az első újkori olimpiát.</ref> [[Hippokratész]] a vízek gyógyhatásainak leirásait is felhasználta munkáiban és azt ajánlotta kortársainak.
 
A [[Római Birodalom]] is kitűnő feltételeket biztosított az utazáshoz. Kiépített [[Ókori közlekedés|úthálózat]], az utak mellé telepített [[fogadó]]k és az utazások biztonsága nemcsak a birodalom igazgatását és kereskedelmét segítette, hanem a szabadok kedvtelési célú utazásait is. A tengerparti üdülések, a gyógyhelyekre, a szentélyekhez, rokonokhoz és barátokhoz való utazások az életük szerves részévé vált. A [[19. század]] közepéig hasonló intenzitású turizmusra nem lehetett példát találni.
A charter <ref>nem menetrendszerű, különjáratok</ref> járatok és a csomagutak <ref>package tours vagy inclusive tours minden szolgáltatást magában foglaló urak</ref> elterjedése a tömegturizmus kialakulasanak egyik fő hajtó ereje volt.
A repülőgép napjainkban meghatározó az [[autóbusz|autóbusszal]] együtt a [[hivatásturizmus]] és az interkontinentális utazások területen. A közúti közlekedésben maig nem sikerült átfogó szabályozást elérni, amit az autopalyak nyári zsúfoltsága, a városi közlekedési dugok s a parkírozási gondok szemléltetnek, A légi közlekedésben mar 1914-ben megalkottak a nemzeti légtér elvet s 1944-ben a Chicagói konvenció előírta a kormányoknak a kétoldalú megállapodások kötelezettséget, a tarifákat a IATA (Internacional Air Trasport Associaton) szabályozta. A fő gond napjainkban az európai légtér és a repülőterek zsúfoltsága, valamint a repülőgép-eltérítesek és a [[terrorizmus|terrorista]] akciók elleni vedelem.
A két vilagháború közötti időszakban mar a [[kormány]]ok is kezdtek felfigyelni. Egymás után születtek meg a turisztikai-kormányszervek alapvetően a propagandatevékenyseg ellátásara illetve a statisztikai számbavétel gondozására. <ref>1924: Hivatalos Turista Propaganda Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (IUOTO), 1975:a Turizmus világszervezete World Tourism Organization (WTO)</ref> Döntő változást hozott a [[fizetett szabadság]] jogának [[törvény]]i elismertsége a [[2. világháború]] előtt. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) javaslatara 1937-ben húsz ország törvényhozása ismerte el ezt a jogot. Ez tette lehetöve, hogy szeles tömegek rendelkezzenek szabadidövel a turizmus gyakorlásához.
Az [[1945]] után bekövetkezett fejlődésben több szakasz volt megfigyelhető. Az első szakaszban a nemzetközi utazásokra és azok gazdasági hátasaira ([[deviza]]hozam, [[munkahely]]ek és [[jövedelem|jövedelmek]] létrehozása) tevődött a hangsúly Az [[1963]]-as romai [[ENSZ]] [[konferencia]] a nemzetközi utazásról csak a nemzetközi látogató és a turista fogalmakat definiálta statisztikai célokra. Emellett az utazási könnyítésekre hozott ajánlásokat.
Az [[1973]]-as [[olajválság]] ismételten új szakaszt nyitott. Az energiaárak drágulása megnehezítette a közlekedést. A [[Római Klub]] jelentései a globális problémák átértékelését is bemutatta. Így a nemzetközi turizmus nem mindenki szamara előnyös pozitív gazdasági hatásokkal jár, negatív hatásokat gyakorolhat a [[fogadóterület]]ek [[természet]]i és [[kultúra|kulturális]] [[környezet]]ére. (például szezonon kiüli kapacitás kihasználatlanság, a külföldi tökének való kiszolgáltatottság. A turizmus fejlesztését komolyan kell venni! Ehhez integrált tervezés kell, magas szintű professzionalizmus, szakemberképzés kell, ami felveti a kormányok felelősséget is, A nemzetközi turizmus az összforgalom tizedet képezi csak. Az összturizmus a belföldi és külföldi együtt, kiterjed az egész földre, s jelentősége sem csupán gazdasági. ''A turizmus hajdani szűk értelmezése kibővült, mint ahogy szerepe is megváltozott.''
[[2002]] az ökoturizmus éve volt. WTO+UNEP rendezi meg a [[kanada]]i [[Quebec]]ben az Ökoturisztikai Világtalálkozót. A Quebeci Nyilatkozat→ajánlásokat fogalmazott meg az ökoturizmus és általában a fenntartható turizmus fejlesztésével kapcsolatos felelősségről, feladatokról.
 
Az elmúlt évtizedek turizmusának fő jellemzőit a következőkben foglalhatjuk össze. <ref> * Word Tourizm Organization: Tourizm to the year 2000, Qualitiativ e AspecktsAffecting Global Growth, WTO, (Madrid, 1991) * Lengyel Márton: Identification et évaluation des permanent et nouveaux et des motivications de vacanced et de voyages qui influent sur les caractéristiques de la demande touristique actuelle et latande nationale et international, (OMT, Madrid, 1985) * Lengyel Márton: A turizmus állandó és új tényezői, valamint motivációi (A turizmus új megközelítése) doktori értekezés (Budapest, 1986)</ref>
 
* a külső tényezők esetenként kedvezőtlen változása (2. [[olajválság]], a gazdasági fejlődés lelassulása, környezeti problémák kiéleződése) ellenére a turizmus [[dimenzió]]i tovább nőnek s a formák egyre vltozatosabbak lesznek. Olyan [[válság]] nem volt, ami az [[életmód]] radikális megváltoztatására kényszerítette volna az embereket. ''A turizmus az életmód szerves tartozéka.'' Ahol a társadalmi, gazdasági fejlettség lehetőv tette a kialakulását, ugyanakkaor a változó életstilus kifejezője, hogy az emberek [[áru]]k helyett egyre több szolgáltatást vesz igénybe, amelyek a [[szabadidő]]höz, annak is a [[lakás]]on kivüli részéhez kapcsolódik.
247 461

szerkesztés