„A turizmus története” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kisebb formai javítások |
|||
1. sor:
[[Fájl:SphynxTourists.JPG|250px|jobbra|bélyegkép|19. századi utazók a [[Gízai Nagy-piramis|Kheops-piramisnál]]]]
'''A turizmus története''' az [[ember]]iség fejlődésének fő szakaszaihoz kapcsolódik. A turizmus történetének ismerete hozzásegít a modern [[turizmus]] megértéséhez illetve a jövőbeni tendenciák érzékeléséhez is.
A szervezett turizmus (régebbi nevén ''idegenforgalom'') alig kétszáz éves múltra tekinthet vissza. [[1841]]-ben [[Thomas Cook]], az [[anglia]]i ''South Midland Temperence Associaton'' titkára, kirándulást szervezett [[Lougborugh]]ba. Ez 10 [[mérföld]]es [[vonat]]os kirándulás volt, és 1 [[schilling]]be került az utazás oda és vissza. 570 résztvevője volt. Maga Cook volt az [[idegenvezető]]. Az utazás sikere további utak megszervezésére motiválta. Tevékenységét [[1845]]-ben legalizálta és megalapította a nagy hagyományú Cook utazási irodát.
8. sor:
==Az őskortól a középkorig==
[[Fájl:Via appia.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|A Via Appia maradványai [[Róma|Rómában]]]]
Az [[őskor|ősember]] elsősorban élelemszerzés céljából indult útjára.
Kb. hatezer évvel ezelőtt [[Babilon]]ban és [[Egyiptom]]ban útnak indultak a [[kereskedelem|kereskedők]]. Ekkor jöttek létre az első [[kereskedelmi szálláshely]]ek. A korai turizmus fő formái az üzleti (kereskedők) vagy hivatással járó (futárok, közigazgatási tisztségviselők) és a vallási célzatú utazások (zarándoklatok) voltak. Az [[i. e. 776]] óta megrendezett [[ókor]]i [[olimpiai játékok]]ra a [[ókori Görögország|görög]]ök szabályosan szervezték a közönséget. Hírnökök járták be a vidéket és felszólították a lakosságot a játékok meglátogatására.
A [[Római Birodalom]] is kitűnő feltételeket biztosított az utazáshoz. Kiépített [[Ókori közlekedés|úthálózat]], az utak mellé telepített [[fogadó]]k és az utazások biztonsága nemcsak a birodalom igazgatását és kereskedelmét segítette, hanem a szabadok kedvtelési célú utazásait is. A tengerparti üdülések, a gyógyhelyekre, a szentélyekhez, rokonokhoz és barátokhoz való utazások az életük szerves részévé vált. A [[19. század]] közepéig hasonló intenzitású turizmusra nem lehetett példát találni.
53. sor:
A charter <ref>nem menetrendszerű, különjáratok</ref> járatok és a csomagutak <ref>package tours vagy inclusive tours minden szolgáltatást magában foglaló urak</ref> elterjedése a tömegturizmus kialakulasanak egyik fő hajtó ereje volt.
A repülőgép napjainkban meghatározó az [[autóbusz|autóbusszal]] együtt a [[hivatásturizmus]] és az interkontinentális utazások területen. A közúti közlekedésben maig nem sikerült átfogó szabályozást elérni, amit az autopalyak nyári zsúfoltsága, a városi közlekedési dugok s a parkírozási gondok szemléltetnek, A légi közlekedésben mar 1914-ben megalkottak a nemzeti légtér elvet s 1944-ben a Chicagói konvenció előírta a kormányoknak a kétoldalú megállapodások kötelezettséget, a tarifákat a IATA (Internacional Air Trasport Associaton) szabályozta. A fő gond napjainkban az európai légtér és a repülőterek zsúfoltsága, valamint a repülőgép-eltérítesek és a [[terrorizmus|terrorista]] akciók elleni vedelem.
A két vilagháború közötti időszakban mar a [[kormány]]ok is kezdtek felfigyelni. Egymás után születtek meg a turisztikai-kormányszervek alapvetően a propagandatevékenyseg ellátásara illetve a statisztikai számbavétel gondozására.
Az [[1945]] után bekövetkezett fejlődésben több szakasz volt megfigyelhető. Az első szakaszban a nemzetközi utazásokra és azok gazdasági hátasaira ([[deviza]]hozam, [[munkahely]]ek és [[jövedelem|jövedelmek]] létrehozása) tevődött a hangsúly Az [[1963]]-as romai [[ENSZ]] [[konferencia]] a nemzetközi utazásról csak a nemzetközi látogató és a turista fogalmakat definiálta statisztikai célokra. Emellett az utazási könnyítésekre hozott ajánlásokat.
Az [[1973]]-as [[olajválság]] ismételten új szakaszt nyitott. Az energiaárak drágulása megnehezítette a közlekedést. A [[Római Klub]] jelentései a globális problémák átértékelését is bemutatta. Így a nemzetközi turizmus nem mindenki szamara előnyös pozitív gazdasági hatásokkal jár, negatív hatásokat gyakorolhat a [[fogadóterület]]ek [[természet]]i és [[kultúra|kulturális]] [[környezet]]ére. (például szezonon kiüli kapacitás kihasználatlanság, a külföldi tökének való kiszolgáltatottság. A turizmus fejlesztését komolyan kell venni! Ehhez integrált tervezés kell, magas szintű professzionalizmus, szakemberképzés kell, ami felveti a kormányok felelősséget is, A nemzetközi turizmus az összforgalom tizedet képezi csak. Az összturizmus a belföldi és külföldi együtt, kiterjed az egész földre, s jelentősége sem csupán gazdasági. ''A turizmus hajdani szűk értelmezése kibővült, mint ahogy szerepe is megváltozott.''
75. sor:
[[2002]] az ökoturizmus éve volt. WTO+UNEP rendezi meg a [[kanada]]i [[Quebec]]ben az Ökoturisztikai Világtalálkozót. A Quebeci Nyilatkozat→ajánlásokat fogalmazott meg az ökoturizmus és általában a fenntartható turizmus fejlesztésével kapcsolatos felelősségről, feladatokról.
Az elmúlt évtizedek turizmusának fő jellemzőit a következőkben foglalhatjuk össze.
* a külső tényezők esetenként kedvezőtlen változása (2. [[olajválság]], a gazdasági fejlődés lelassulása, környezeti problémák kiéleződése) ellenére a turizmus [[dimenzió]]i tovább nőnek s a formák egyre vltozatosabbak lesznek. Olyan [[válság]] nem volt, ami az [[életmód]] radikális megváltoztatására kényszerítette volna az embereket. ''A turizmus az életmód szerves tartozéka.'' Ahol a társadalmi, gazdasági fejlettség lehetőv tette a kialakulását, ugyanakkaor a változó életstilus kifejezője, hogy az emberek [[áru]]k helyett egyre több szolgáltatást vesz igénybe, amelyek a [[szabadidő]]höz, annak is a [[lakás]]on kivüli részéhez kapcsolódik.
| |||