„Agvan Dorzsijev” változatai közötti eltérés

== Buddhista tanulmányok ==

1853-ban született a Verhnyeudinszktől (mai [[Ulan-Ude]]) nem messze fekvő ''Dabqur-Čaγan'' hegyhátnál.<ref>Doržiev, A.: ''Zanimatel'nye zametki. Opisanie putešestvija vokrug sveta'' (Avtobiografija). Moskva, 2003.</ref> Tizenkilenc évesen elhagyta szülőföldjét, tanítómesterével együtt Tibetbe indult, hogy tanulmányait folytassa. Huszonegy évesen ''gelun''<ref>''dge slong'', szerzetesi rendfokozat. 253 fogadalmat von maga után, a szerzetesek a kolostorban kötelesek élni</ref> fogadalmat tett. 1874-ben a buddhista szent hegyre, [[Wu Tai]]-ba utazott, majd visszatért szülőföldjére. Ezek után a [[Lhásza|Lhászától]] nem messze levő ''Goman [[dacan]]ba'' került, mely akkor az egyik legnépesebb buddhista kolostor volt Tibetben, több mint 7700 szerzetest számlált.<ref>Snelling, J.: Agvan Dorziev: Eminence of Central Asian Politics. ''Asian Affairs'', Vol. XXI. February, 1990.</ref> 1888-ban ''[[parm-a lharamba]]'' fokozatot kapott, majd elnyerte a [[cannid-hambo]] címet. Hamarosan a XIII. [[dalai láma]], [[Tubten Gjaco]] egyik tanítómestere lett.

 

== Tibeti-orosz kapcsolatok ==

Agvan Doržiev 1897-ben a XIII. Dalai láma utasítására elhagyta Tibetet, hogy Oroszországban tárgyalásokat kezdjen [[II. Miklós orosz cár]]ral. 1898-ban meghívást kapott [[Eszper Uhtomszkij]]<ref>magas rangú cári hivatalnok, bankigazgató, orientalista, műgyűjtő, szerkesztő és kiadó. A 'keleti lobbi' jeles tagja. Róla bővebben: Meyer, Karl E. and Brysac, Shareen Blair: ''Tournament of Shadows: The Great Game and the Race for Empire in Central Asia.'' Counterpoint, Washington, D.C., 1999.; Andreev, A. I.: ''Hram Buddy v severnoj stolice.'' Sankt-Peterburg, 2004; Snelling, J.: Buddhism in Russia. The story of Agvan Dorziev, Lhasa’s Emissary to the Tsar. Shaftesbury. Dorset, 1993.</ref> tól, akinek segíségével sikerült audienciát kapnia a cárnál. Első látogatása az orosz uralkodónál nem végződött megállapodással, és a sajtó sem tett róla említést, nem úgy a következő találkozásról. Ez alkalommal több cikk is megjelent Doržievről<ref>Hundley, H.: Tibet's Part in the 'Great Game'. ''(Agvan Dorziev).'' ''History Today'', Vol. 43. (Oct., 1993). pp.45-50.</ref> orosz újságokban, ahonnan hamarosan a nyugati sajtóba is eljutott Doržiev látogatásának híre.

Doržiev elképzelése szerint a buddhista államoknak, Tibetnek és Mongóliának orosz protektorátus alatt kellett volna egyesülniük. Pán-mongolista,

pán-buddhista nézetei szerint egy nagyobb buddhista államban biztosabb jövőt látott a lamaizmus továbbélésének.<ref>Snelling, J.: ''Buddhism in Russia''. 1993.</ref>

*Gillard, David: ''The Struggle for Asia 1828-1914. A study in Russian and British imperialism.'' Methren&Co. Ltd., London, 1977

*Kara, Gyorgy: ''Knigi mongol'skich kočevnikov''. Nauka, Moskva, 1972

 

[[Kategória:Tibet|Dorziev]]