„Cosmata” változatai közötti eltérés

30 bájt törölve ,  10 évvel ezelőtt
a
elírások, hivatkozások javítása
(dupla link ki)
a (elírások, hivatkozások javítása)
[[Fájl:Basilica di Santa Maria Maggiore9.JPG |thumb|250px|Basilica di Santa Maria Maggiore, padlózat]] [[Fájl:Basilica di Santa Maria Maggiore1.JPG |thumb|250px|Basilica di Santa Maria Maggiore, padlózat]] [[Fájl:Cosmatesque SM Maggiore n2.jpg |thumb|250px|Basilica di Santa Maria Maggiore, padlózat]]
 
A művésszettörténetművészettörténet a 12. század időszakában aszázadi római újító művészeti alkotások közül kiemeli a cosmata-mozaikművészetet, melyetmelyre egyrészt az egyházi templomdíszítésitemplomdíszítés fokozódó igényeeiigénye - s ezzel ellentétben még viszonylag szerény anyagi lehetőségei - továbbá a nagyművészeti alkotásokra képes műhelyek helyi hiánya volt a jellemző. Ugyanakkor a város területét szinte elárassztottákelárasztották az antik korból származó alkotások minőségi anyagmaradványai, elsősorban [[márvány]]- és színes nemes kövek, mint potenciális ''újrahasznosítható művészeti nyersanyagok''. A cosmata ([[mozaik]])művészet technikai előzményeelőzményének az antik római mozaikművészetbenmozaikművészete, illetve annak kevébé egyedi művészi igényre törekvő - tömegtermelésszerű - felületburkoló ága (padlózatok, oszlop-pillérdíszítések, stb.) tekinthető.
 
=== A családok ===
Elsősorban a mozaikdíszítésben jeleskedtek. Nevük azért maradt fenn, mert műveiket gyakran szignálták. A cosmata művészek családi műhelyeikben apáról fiúra örökítették mesterségüket, amelyre [[Campania|Campania]] és [[Monte Cassino|Montecassino]] közvetítésével a muzulmán kelet művészete is hatással volt.<ref name="hatással volt"> {{cite book |last=Marrucchi |first=Giulia |title=Az ókereszténységtől a román korig, A művészet története 6., |year=2008 |publisher=Vince Kiadó |location=Budapest |id=ISBN 963-13-5729-5 }} </ref> Nagy porfírtömbök, vörös gránitlapok és márványtöredékek voltak a birtokukban. A nyersanyagot gyakran az ókori épületek romjaiból biztosították, oszlopokat, sírlapokat, márványtöredékeket használtak fel. Köröket és négyzeteket vágtak ki belőlük, és ezekből alakították ki a templomok padlózatának jellegzetes mintáit. Sok római templom padlózatát készítették el, sokszor hatalmas templomokét, ahol terjedelmes felületeket borítottak be márvánnyal.
 
A templomoknak nemcsak a padlózatát díszítették, hanem a liturgikus berendezési tárgyakat is, legtöbbször színes márványberakásokkal. Jellegzetes műveik a húsvéti gyertyatartók, az antik oszlopokra épített szószékek mozaikkal borított mellvédjei, és a kiterjesztett szárnyú, sas formájú könyvállványok. Úgy tűnik szobrászi képességeik korlátozottak voltak, emberi alakokat ritkán ábrázoltak, figurális díszítésük legtöbbször állatábrázolásokban merült ki. Legszebb alkotásaik közé tartoznak azok az [[1190]] körül készített húsvéti gyertyatartók, amelyek közül az egyik a római [[San Paolo fuori le Mura |San Paolo fuori le Mura]] templomban található.A legjobb állapotban fennmaradt római kerengők díszítését, a [[Lateráni bazilika |San Giovanni in Lateranóét]] és a [[San Paolo fuori le muráét]] a [[13. század]] első felében a Vassalletto család készítette, a kerengők oszlopát mozaikokkal rakták ki. A római és a Róma környéki műhelyek gyakran készítettek olyan műveket is, amelyeket más városokba szállítottak el. A római márványfaragók eljutottak Dél-Itáliába ([[Salerno|salernói]] katedrális szószéke) és Észak-Európába ([[London|londoni]] [[Westminster-apátság|Westminster apátság]] két síremléke), sőt osztrák-német kultúrterületre ([[Gurki székesegyház]]) is.
 
== Jelentős cosmata művek Rómában ==
 
* Lásd még: [[Mozaik]]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
== Jegyzetek ==