Főmenü megnyitása

Módosítások

Nincs méretváltozás, 9 évvel ezelőtt
a
Területe már az ősi időkben is lakott volt. A belterülettől nyugatra, a strémi pincékhez menő úttól mintegy 100 méterre a vasúti töltés és a szabályozott Strém-patak közötti réten egy 50-60 méter széles 2 méter magasságban megemelt ovális magaslat található. Ezt mintegy 5-10 méter széles árok övezi. Ezt a nép által „Schlossriegel”nek nevezett platót egy ősi vizivár maradványának tartják, melyet semmilyen írásos adat nem támaszt alá. Strém területe a középkorban vaslelőhely volt.
 
A települést [[1443]]-ban ''"Strem"'' alakban említik először. [[1447]]-ben ''"Strem"'', [[1482]]-ben ''"Streen"'', [[1496]]-ban ''"Sthren"'', [[1500]]-ban ''"Strem"'', [[1556]]-ban ''"Stren"'', [[1610]]-ben ''"Strem"'' alakban említik a korabeli forrásokban. A [[15. század]]ban a Héderváry család birtoka volt. <ref>Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref> Neve a Strém-pataknak, a Pinka jobb oldali mellékvizének nevéből származik. A szláv „strmen”''"strmen"'' (zúgó, meredekség) főnév a patak nevében egy ószláv „streum”''"streum"'' alakra megy vissza . A patak régi magyar neve „Ezturmen”''"Ezturmen"'' volt, mely néven már [[1230]]-ban említik. [[1532]]-ben a török, [[1605]]-ben [[Bocskai István|Bocskai]], [[1622]]-ben [[Bethlen Gábor|Bethlen]] hadai égették fel. [[1704]]-ben és [[1706]]-ban kurucok támadták. [[1720]]-ban 63 portát számláltak itt. [[1787]]-ben 149 házában 895 lakos élt. [[1828]]-ban 174 háza volt 1090 lakossal. Templomát [[1852]]-ben építették, plébániáját [[1877]]-ben alapították.
 
Vályi András szerint ''" STREM. Horvát falu Vas Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Kúthoz nem meszsze, és annak filiája; határja meglehetős, borai középszerűek. "'' <ref>{{Vályi}}</ref>
 
[[1910]]-ben 739, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Németújvári járás]]ához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték és Burgenland tartomány része lett.
 
==Nevezetességei==