„Mailáth György (országbíró, 1786–1861)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: en:György Majláth (1786–1861); kozmetikai változtatások
a Magyar Tudományos Akadémia
4. sor:
[[Mailáth György (jogász)|Idősebb Mailáth György]] és hrabovai Hrabovszky Klára fia. Középiskolai tanulmányait nagybátyjának [[Majláth Antal]] nagyprépostnak házánál és felügyelete alatt a [[győr]]i gimnáziumban, a felsőket a pesti egyetemen (ahol 1803-ban bölcseleti hallgató volt) végezte. 1809. és 1810-ben mint al-, 1811-ben főjegyző s 1814-től mint Pozsony megye első alispánja hivataloskodott. [[Cziráky Antal]] gróf kir. biztos mellett albiztosi minőségben Erdélybe küldték az ottani [[úrbér]]i viszonyok rendezésére. 1811-ben a pozsony megyei rendek országgyűlési követté választották. 1821-ben helytartótanácsossá, 1822-ben ítélőmesterré nevezteték ki és nemsokára mint udvari tanácsos a m. cancelláriánál alkalmazták. 1825. dec. 30. [[királyi személynök]], a karok és rendek elnöke lett s az akkori viharos országgyűlésen nehéz hivatalát nagy államférfiúi bölcsességgel és tapintattal vezette.
 
Érdemei jutalmául a Szent István-rend középkeresztjét, a belső titkos tanácsosi méltóságot s 1828-tól [[Hont vármegye]] főispánságát nyerte. 1825–1847-ig a magyarországi dolgokra határozott befolyással volt. A [[Széchenyi István]] kezdeményezésére felállított magyarMagyar tudományosTudományos akadémiaAkadémia ügyét lelkesedéssel karolta fel, lényeges részt vett szervezésében és alapszabályainak kidolgozásában, az első alapítók sorába lépett és megnyitása után (1831. nov. 17.) igazgatótanácsának tagja lett. 1831. nov. államtanácsossá neveztetett ki s 1839. ápr. 4. az országbírói méltóságra emeltetett, melyet 1848-ig viselt. Mint országbíró az 1840. országgyűlésen szerzett érdemei közt az úrbéri törvények javítására, a mezőrendőrségre, a [[váltó]]jogra, kereskedelemre, a Duna s más folyamok szabályozására sat. vonatkozó törvényeken kívül, különösen kiemelendők az ezen országgyűlés végén, az előző országgyűlés befejezése után, a szabadszólás és izgatás miatt bebörtönözött ifjak (Lovassy, Tormásy, Kossuth és társaik) és más liberális párti követek és hazafiak részére kieszközlött amnestia, és a magyar nyelv iránt hozott törvényes határozatok következtében, nyelvünk ügyének, a sok nehézség dacára is végre megnyert teljes diadala, amelyek gróf [[Majláth Antal]]lal, az akkori főkanczellárral, kiválólag az ő fáradozásainak tulajdoníthatók. 1848-ban a felsőház elnöke volt és részt vett ama bizottmányban, melyet az országgyűlés az év végén [[Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz|Windischgrätz]] herceghez a kiegyenlítés eszközlése végett küldött. Azután nyugalomba vonult és gazdálkodott.
 
== Művei ==