„Hellenisztikus művészet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Helyesírási javítás: szóköz beszúrása jelzős szerkezetek kora/késő előtagja után (késő bronzkor, kora reneszánsz)
16. sor:
==Alexandriai művészet==
[[Fájl:ArsinoeIII-StatueHead MuseumOfFineArtsBoston.png|thumb|III. Arszinoé márvány portréja, Kr. e. 235. k. ([[Boston]], Museum of Fine Arts)]]
Alexandriai művészeten e városállam művészetét értik a hellenizmus korában, tágabb értelemben, a római császárkorban is. Az alexandriai művészet önálló létét Th. Schreiber vetette fel, aki a [[hellenisztikus civilizáció|hellenizmus]] művészetének legtöbb irányzatát [[Alexandria|Alexandriából]] kiindulva vezette le. Elmélete megdőlt, de az alexandriai művészet önálló létjogot nyert. Az ókori város emlékei viszont legnagyobbrészt elpusztultak, illetve a modern város ráépült az ókori romokra, így sajnos az építészetből nem sok maradt fenn. Annyi tisztázott, hogy a legfinomabb faragott mészkövet használták, ezt stukkborítással látták el, az épülteket esetenként fémdíszekkel és kárpittal is ellátták. A sírépítészet a kora- hellenisztikus lakóház-típusból alakult önálló térrendszerré. Jellemző a szimmetria és a monumentalitás. Sírokat sziklába is vájtak, ezeket hypogaenumoknak nevezték. Ezeket görög stílusú freskókkal borították, a későbbiekben az egyiptomi hagyományokkal keveredő stílus jött létre.
 
A hellenisztikus művészet fő irodalmi központja is ''Alexandria'' volt. A ma ismert legnagyobb görög nyelvű egyiptomi történetíró az i. e. 3. században élt Manethón volt, aki a fáraók dinasztiáinak történetét dolgozta fel. A hellenisztikus kor leghíresebb könyvtára – nemcsak egyiptomi, hanem világviszonylatban is – az alexandriai könyvtár volt Egyiptomban, amely az ókori Európa tudományos fejlődésére is nagy hatással volt.