„A próféciák (Nostradamus)” változatai közötti eltérés

a
kurzív és fett tartalmú zárójelek javítása,
a (→‎Kiadások: kisebb formai javítások)
a (kurzív és fett tartalmú zárójelek javítása,)
 
Sok múlt századi szerző azonban egyéb versek alapján is biztos volt a harmadik világháború kitörésében, sőt annak időpontját is előre megmondta.
* Lee McCann [[1942]]-ben közölt véleménye szerint a [[q:hu:Nostradamus#V. 25.|V. 25.]] jósvers alapján, mivel abban egy konstelláció van említve (''(Mars, Nap, Vénusz az oroszlán csillagképben)''), amely [[1987]]. [[augusztus 21.|augusztus 21-én]] volt bekövetkezendő; megjósolható, hogy a harmadik világháború e napon fog kitörni. Ez az értelmezés teljesen nyilvánvalóan téves. Valójában az idézett jósvers egy szót sem szól világháborúról, csak közel-keleti háborúzó országokról (''(Perzsia, Bizánc, Egyiptom)''), sőt tulajdonképp csak afféle konfliktusról (hogy egymillió perzsiai(?) ''készen áll'' a támadásra). Kurt Allgeier, 1982-ben megjelent könyvében már szkeptikusan áll hozzá ehhez az értelmezéshez. Megjegyezzük még, hogy az említett konstelláció a huszadik században többször is előfordult, például [[1998]]-ban.
* Jean Charles de Fontburne, ''Nostradamus, Historien et Prophete'' c könyvében (1970-es évek vége) hasonló érvekre alapozva közölte azt a nézetét, hogy a harmadik világháború 1983-ban fog kitörni.
* Több más (félre)értelmezés állította hasonlóan biztosan, hogy a harmadik világháború 1991-ben, 1999-ben etc. fog kitörni. Valójában Nostradamus nem adott meg pontos dátumot, így e kérdésben csak találgatásokra vagyunk utalva.
=== A hatsorosok eredetiségének kérdése ===
 
Csaknem fél évszázaddal ''A próféciák'' megjelenése után, 1605-ben jelent meg 58 darab hatsoros jósvers az egyik új kiadásban, külön fejezetben, melynek címe: ''Csodálatos jövendölések e századra'' (''(Admirable Predictions à ce siecle)''), melyet egy IV. Henrik királynak címzett ajánlással láttak el, utóbbi szerzője Vincent Sève, Nostradamus unokája (lányának fia). A hatsoros jósverseket későbbi kiadásokban szintén külön, néha XI. centuria fejezetcímen közölték.
 
Már [[1643]]-ból ismert olyan vélemény (Claude Garcin írta egy Nostradamusról megjelentetett könyvében), mely a hatsoros verseket hamisításnak tartja. Az ilyen véleményeket hangoztatók szerint gyanús, hogy 50 éven át szinte senki nem tudott róluk, sem Nostradamus, sem Chavigny nem említette őket senkinek (legalábbis nincs ennek bizonyítéka), nyomuk ma már irataikban sem található. Egy évvel ama személy (Chavigny) halála után hozták őket nyilvánosságra, aki leleplezhette volna, ha hamisítás történt. Formájuk és stílusuk is különbözik a négysorosokétól, a 6. számú hatsoros pontosan ráillik a három évvel előtti, 1602-es Birion-féle összeesküvésre, ebből a vers utólagos elkészítésére is lehet következtetni.
[[A Pallas nagy lexikona]]<ref>''{{Pnl|chapter=Nostradamus|chapterurl=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/075/pc007545.html|accessdate=2009-09-27}}</ref>) szerint a [[római katolikus egyház|katolikus egyház]] [[1781]]-ben ''indexre tette''; vagyis üldözendőnek minősítette Nostradamus jóslatait és megtiltotta kéziratainak közlését; később a tilalmat visszavonták. Fekete Sándor Pál könyve Előszavában említi az indexre tevést, s egykori indokát: hogy egyházi vezetők a pápaság bukását vélték kiolvasni belőlük.
 
Ezt más források nem erősítik meg: Müller Lajos ''A római index'' (''(Nevezetesebb tiltott könyvek)'') című munkája (Budapest, 1926) például nem sorolja fel Nostradamus könyvét, de elmondja (24–28. o.), hogy léteztek nem konkrétan cím szerint, hanem általános egyházi szabályok által tiltott művek is – így, ha nem is találjuk meg Nostradamus könyvét Indexekben, lehettek időszakok, amikor ezen általános szabályok valamelyike alapján az Egyház által tiltott könyvként tekintettek arra. Erika Cheetham kötete (A nagy Nostradamus könyv. Budapest, 1993) a 18. oldalon megemlíti, hogy Nostradamust már [[1649]]-ben propagandatevékenységre használták fel. A jóslatokban felfedezni vélt élő politikai és egyházi személyiségek okán ezért létezhettek korszakok, amikor tiltották művét, és olyanok is, amikor ellenkezőleg, népszerűsítették azt. Egyes források kifejezetten cáfolják, hogy Nostradamus könyve valaha is Indexen lett volna, egyszerű legendának tartják e kijelentést.<ref>''[http://nosrepos.tripod.com/myths1.html Myths about Nostradamus]'' – Kiskáté a Nostradamus-szal kapcsolatos tévedésekről, [[urban legend|legendákról]].</ref>
 
Nostradamust már életében érték támadások nemcsak jóslatai tartalma, hanem egyáltalán jós volta miatt. Ennek részben oka, részben ürügye volt a jóslás elleni ókori-középkori eredetű katolikus idegenkedés, noha a jóslatok tartalma, különösen a világ végső sorsát tekintve, nem mond ellent a katolikus egyház hitelveinek, sőt Nostradamus szerint „látomásaim szembetűnő egyezést mutattak a [[Biblia|Bibliával]]”). Az ilyen támadások mögött valódi okként féltékenység, irigység is szerepet játszhatott
247 461

szerkesztés