„Krassóvár” változatai közötti eltérés

810 bájt hozzáadva ,  11 évvel ezelőtt
a (→‎Külső hivatkozások: + {{portál|Erdély|-}},)
 
==Története==
'''Krassó vár''' a Krassó folyó torkolatánál épült. Krassó megye névadója volt, és egyben a róla elnevezett megye fő helye védelem és a Bolgárország, illetve Bizánc felé irányuló kereskedelem szempontjából.
A Krassó bal partján áll a vár, egykor Krassó vármegye székhelye. Először [[1323]]-ban említik királyi várként a krassói ispánság
 
tartozékaként. [[1429]] és [[1435]] között a [[Német Lovagrend]] vára volt. Valószínűleg a törökök pusztították el. A magyar lakossága mellé [[I. Lajos|Nagy Lajos]] idejében menekülő [[bolgárok]] költöztek. Innen igazgatták az egyesített Krassó és Keve vármegyét. [[1910]]-ben 3195, többségben horvát lakosa volt, jelentős cigány és német kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Krassó-Szörény vármegye]] [[Resicabányai járás]]ához tartozott.
[[István király]] Krassó székhellyel a területet határispánsággá szervezte.
 
A [[tatárjárás]] alatt a [[Krassó folyó]] torkolatánál fekvő első Krassó (Haram) vár hadi jelentőségét elveszítette. Ezt követően a hegyi kővárak építése idején emelték a folyó eredeténél Krassó fővárát.
 
[[1323]]-ban említi először oklevél '''Kraso''' néven. A vár ekkor a kalocsai érsek birtokában volt, aki Krassóban várnagyot is tartott, aki az érsek nevében a környékre betelepített vlachok felett joghatóságot gyakorolt.
 
[[1358]]-ban királyi vár volt, melynek uradalmát a Székás(patak) birtokkal írták határosnak.
 
[[1429]] és [[1435]] között a [[Német Lovagrend]] vára volt. Valószínűleg a törökök pusztították el.
 
A Krassófő alatt kialakult váralja falu kapta a Krassó nevet. Krassó magyar lakossága mellé [[I. Lajos|Nagy Lajos]] idejében menekülő [[bolgárok]] költöztek. Innen igazgatták az egyesített Krassó és Keve vármegyét.
 
tartozékaként. [[1429]] és [[1435]] között a [[Német Lovagrend]] vára volt. Valószínűleg a törökök pusztították el. A magyar lakossága mellé [[I. Lajos|Nagy Lajos]] idejében menekülő [[bolgárok]] költöztek. Innen igazgatták az egyesített Krassó és Keve vármegyét. [[1910]]-ben 3195, többségben horvát lakosa volt, jelentős cigány és német kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Krassó-Szörény vármegye]] [[Resicabányai járás]]ához tartozott.
 
==Lakosság==