„Egyházjog” változatai közötti eltérés

Az '''egyházjog''' (''(jus ecclesiasticum)'') foglalatja azoknak a jogszabályoknak, melyek az egyházra mint ilyenre, és az egyesekre mint az egyháznak tagjaira irányadók. A különböző egyházak szerint katolikus, protestáns stb. egyházjogról szólunk. A kat. E. szempontjából fontos az E. és a kánonjog közötti különbség, amennyiben t. i. az első csak az egyházi ügyekre vonatkozó szabályoknak foglalatja, mig az utóbbi polgári ügyekre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. Másrészt a kánonjog csak a kánoni törvénytárban foglalt szabályokból áll, mig az E. az egyházi ügyekre vonatkozó valamennyi szabályoknak foglalatja, tekintet nélkül arra, vajjon azok a kánoni törvénytárban foglalvák-e vagy sem. Az E. forrása és céljánál fogva «jus divinum», vagy «jus sacrum»-nak is, a kat. E. még «jus pontificium»-nak is neveztetik. A kánoni jog elnevezés onnan ered, hogy a régi egyházi törvényeket ellentétben a polgári (''(nómos)''), és a Mózes törvényeitől kánonoknak (szabályoknak) nevezték. Az E. vagy általános (''(jus universale)'') vagy különös (particulare) aszerint, amint az állami határokhoz nem szorított egyetemes egyháznak általános jogát, v. csak valamely országnak különös jogát képezi. Általános E.-ról természetesen csak a katolika egyházban lehet szó.